A komputerizált folyamatos megfigyelés mintegy 5 millió olyan szövetségi kormányzati alkalmazottra terjedne ki, akiket valamilyen szinten feljogosítottak a titkos információkhoz való hozzáférésre. Az intézkedés célja, hogy megelőzzék a jelentős nemzetbiztonsági kárt okozó kiszivárogtatásokat.
Ilyet követett el például a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) esetében a Moszkvába szökött informatikus, Edward Snowden, aki leleplezte az ügynökség titkos adatgyűjtési gyakorlatát.
A titkos információkhoz hozzáférő kormányzati alkalmazottakat a felvételük előtt már ma is háttérellenőrzésnek vetik alá és időről időre újból megvizsgálják, a legkényesebb személyes adataikat ugyanakkor nem tartják folyamatos ellenőrzés alatt. Több szolgálat esetében szeptembertől kezdik meg az állandó megfigyelést, amely egy év alatt általánossá válik a szövetségi kormányzatnál.
Az NSA-nél már most is folyik a „belső fenyegetés” elhárítását célzó, folyamatos elektronikus megfigyelés. A rendszer kiterjesztésében a kormányzati szervek együttműködnek. A szövetségi költségvetésből a jövő évre egyedül a Pentagon 9 milliárd dollárt kért erre a „belső fenyegetés” kiküszöbölésére.
A rendszer több forrásból fogja összegyűjteni az érintett kormányzati alkalmazottakra vonatkozó adatokat, amelyek forrásai egyebek között a magán hitelügynökségek, a bűnüldöző szervek, valamint a kormányzati és önkormányzati nyilvános adatbázisok lesznek. Az alkalmazandó szoftver feladata a szokatlan viselkedésforma kiszűrése lesz, amelyet a nyomozók összevetnek majd a közösségi médiából származó értesülésekkel és – szükség esetén – a hazugságvizsgáló teszt eredményével.
A rendszer a légitársaságoknál és a bankoknál már alkalmazott eljárásokra is hasonlít majd, de konkrétan a Pentagon által immár egy évtized óta fejlesztett Automatikus Folyamatos Értékelő Rendszeren (ACES) alapul majd. A mintegy 40 adatbázishoz csatlakozó ACES-t a védelmi minisztérium egy kaliforniai részlege, a DPSRC és a Northrop Grumman szakemberei dolgozták ki.
