Az NSA nem folytat ipari kémkedést, csak figyel?

A szabad internet jövőjét veszélyeztetik Edward Snowden kiszivárogtatásai az NSA volt igazgatója szerint.

Michael Hayden a lap vasárnapi számában megjelent interjúban azt fejtegette, hogy az internet „az emberek, a gondolatok és a kereskedelem szabadságát szolgálja”, és vannak országok, amelyek ezt az egész világon használt, de amerikai eredetű és amerikai technológiával működő fejlesztést a jelenlegi formájában elutasítják, ilyen például Oroszország, Kína, Irán és Szaúd-Arábia. Ezek az államok az NSA-től Edward Snowden révén kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva azt állítják, hogy az Egyesült Államok „csak azért akar univerzális hálózatot, mert segíti a kémkedésben”, ez a hozzáállás pedig elindíthat egy folyamatot, amely súlyosan veszélyezteti a világhálót „abban a szabad formájában, ahogyan megismertük”.

Az oroszok vagy a kínaiak „nem azért bírálják az Egyesült Államokat, mert védekezni akarnak a hírszerzési tevékenységünk ellen, hanem mert nem barátai a szabad véleménynyilvánításnak. Nemzeti határokat akarnak húzni a kibertérben” – fogalmazott Michael Hayden, aki 1999-től 2005-ig az NSA, 2006-tól 2009-ig pedig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt, jelenleg pedig a washingtoni Chertoff Group tanácsadó cég partnere. „Az államok kémkednek. Az én hazám is. Nagyon jók vagyunk ebben, és sok pénzt költünk rá, évente 50 milliárd dollárnál is többet. A Snowden-féle leleplezések miatt viszont csak amerikai, brit és ausztrál kémkedésről beszélünk, és nem kínairól vagy oroszról, pedig amennyire erős ennek a három nyugati országnak a hírszerzése, annyira erősek a tevékenységük korlátai, ráadásul ezek a leginkább átlátható módon működő hírszerző szervezetek” – mondta Hayden.

A pekingi vezetés ellen is kémkedik, és kínai informatikai óriáscégeket is megfigyel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség – írta vasárnap a Der Spiegel. Ezenkívül az ügynökség a politikai vezetés mellett katonai, oktatási és gazdasági célpontok megfigyelésén is dolgozik.

A lap szerint az NSA kínai tevékenységét leginkább a Huawei konszern elleni támadások szemléltetik. A hálózati eszközöket gyártó amerikai Cisco egyik legnagyobb versenytársát legalább 2006 óta figyelik nagy erőkkel. 2009-ben Shotgiant fedőnévvel indítottak műveletet, amelyről tudott a Fehér Ház és a gazdasági minisztérium is. A cég belső hálózatába nagyjából száz ponton keresztül sikerült behatolni. Megszerezték egyebek között több Huawei termék forráskódját, és hozzáfértek a vállalat teljes levélforgalmához. „Annyi adatunk van, hogy nem is tudunk velük mit kezdeni” – áll egy 2010-es keltezésű ügynökségi dokumentumban.

Szerinte a legnagyobb kihívás Kína. A kínai hírszerzés az amerikaival ellentétben a hazai ipar versenyképességét szolgálja, és bár az amerikai szolgálatok talán technikailag felkészültebbek, „senki nem folytat annyira kiterjedt hírszerző tevékenységet, mint Kína” – mondta az NSA és a CIA volt vezetője. Hozzátette: a kínaiak és az amerikaiak között két különbség van: „mi jobbak vagyunk, és vannak határaink. Nem folytatunk ipari kémkedést.”

Edward Snowden kiszivárogtatásainak következményeiről elmondta, nehezebb „az ellenfelek felderítése” és az együttműködés a külföldi szolgálatokkal. „Melyik hírszerző szolgálat akarna velünk dolgozni, ha nem tudjuk megőrizni a titkainkat?” – jegyezte meg Michael Hayden, hozzátéve, hogy az amerikai ipar is megszenvedi a Snowden-ügyet, ami „talán a legméltánytalanabb” következmény, hiszen az amerikai cégek nem tettek mást, mint amit más országok vállalatai is megtettek volna, ha törvény kötelezi őket.

A kiszivárogtatások továbbá „megmérgezték a barátainkhoz fűződő viszonyt”, köztük az amerikai-német kapcsolatokat. A német kancellár mobiltelefonjának megfigyelése körüli ügy „megnehezítette a dolgokat” – mondta Hayden. Hangsúlyozta: „nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni azért, mert hírszerzési eszközökkel megfigyeltünk egy másik nemzetet. Azért viszont készen állok bocsánatot kérni, hogy [ ] nem tudtuk titokban tartani mindazt, amit titokban tettünk, és ezzel nagyon nehéz helyzetbe hoztunk egy barátot. Ez a mi szégyenünk, a mi hibánk” – fogalmazott. Hozzátette egyebek között azt, hogy a németek „talán történelmi okokból” a magánszféra védelmének olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak, mint az amerikaiak a vélemény- és a vallásszabadság védelmének, és „ezt valószínűleg nem vettük figyelembe kellőképpen”.

Arra a kérdésre, hogy Edward Snowden megérdemelné-e  az elnöki kegyelmet, hangsúlyozta, hogy erről szó sem lehet, mert Snowden követte el a legsúlyosabb államtitoksértést az Egyesült Államok történetében, és az amnesztia vagy kegyelem csak azt üzenné „a következő Snowdennek”, hogy elkerülheti a büntetést, ha „elég sok anyagot ellop”.