Tizennyolc ország, köztük Magyarország vesz részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelői missziójában Ukrajnában, utóbbi kérésére – jelentette be szerdán a szervezet az EBESZ Állandó Tanácsának előző napi döntése alapján. A misszió, amelyben 35 fegyvertelen megfigyelő vesz részt, szerdán kezdődik Odesszában, és egyelőre egy hétig, március 12-ig tart. A csoportba minden részt vevő ország maximum két főt delegálhatott. A részt vevő országok: Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Svédország, Szlovákia, Törökország. A csoport tagjai már úton vannak Odesszába.
A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet bármely tagországban látogatást tehet, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.
Az észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetés szerint nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a tüntetések idején – írta szerdán hírportálján a Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió. Az RT szerint a telefonbeszélgetés Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Urmas Paet észt külügyminiszter között zajlott le az után, hogy az észt miniszter február 25-én, az EU-párti tüntetők és az ukrán biztonsági erők összecsapását követően látogatást tett Kijevben.
Az észt külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy közte és Ashton között lezajlott a telefonbeszélgetés, de azt mondta, még nem hallgatta meg az internetre felkerült hanganyagot, így elzárkózik a további kommentároktól. „Egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból” – mondja a Paet a felvételen. Ashton erre ezt mondta: „Azt hiszem, vizsgálódni akarunk. Úgy értem, én nem hallottam erről, ez érdekes. Istenem!”
Paet hozzátette, hogy egy, a sérülteket kezelő kijevi orvosnő ezt mondta neki: minden jel arra utal, hogy ugyanazok a mesterlövészek végeztek rendőrökkel és tüntetőkkel is. Erre utal az orvos szerint az, hogy a sebek alapján ugyanolyan típusú lövedékekre lehet következtetni. Paet azt mondta Ashtonnak, a civil aktivisták zavarónak tartják, hogy az új ukrán vezetés „nem akarja kivizsgálni, mi is történt pontosan” a Majdanon. Azt tapasztalta, hogy a civilek nem bíznak az új koalíció politikusaiban.
A beszélgetést állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Janukovics volt elnökhöz hű tisztjei töltötték fel az internetre. Az SZBU lehallgatta Paet és Ashton beszélgetését.
Urmas Paet később a BBC-nek azt mondta, ő csak elméleteket vázolt fel arról, mi történhetett Ukrajnában. A Telegraph pedig az említett orvos reagálását tolmácsolta, amely szerint a doktornő „nem fért hozzá kormánypárti áldozatokhoz, így nem tud nyilatkozni haláluk körülményeiről.”
Az orosz külügyminisztérium szerdán csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy az Európai Unió nem hajlandó kommentálni a kiszivárgott Paet–Ashton beszélgetést, hiszen „az EU-országok vezető tisztségviselői nem is olyan régen sűrűn kommentálták a Nuland-hangfelvételt”.
Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséghez tartozó, legnagyobb létszámú Haza (Batykivscsina) frakció három képviselője. Az előterjesztés szerdán jelent meg a parlament hivatalos honlapján. Az indítvány szerzői: Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter, valamint Olekszandr Csornovolenko és Valentin Koroljuk képviselők. A törvényjavaslat indoklásában leszögezik: „az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit”. A dokumentum szerint a szerzők módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjairól és az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás. Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet napirendre a törvényjavaslat a parlamentben. Előbb a kérdésben illetékes bizottságoknak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a parlament plenáris ülésén megvitassák és szavazzanak róla. A TSzN hírcsatorna által előző nap végzett gyorsfelmérés alapján az ukrán lakosság 79,1 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának sürgősen be kellene lépnie az észak-atlanti szövetségbe. A televízió hírportálján feltett kérdésre egy nap alatt rekordszámban, 32 ezren válaszoltak.
Oroszország krími beavatkozásáról és az arra adható nemzetközi válaszokról közölt kommentárt több európai lap szerdán. Az Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök vezetése alatt megvalósuló antidemokratikus politikának sajátos logikája van – vélekedik a malmői Sydsvenskan. Veszélyes alábecsülni az orosz igényt az erődemonstrálásra – írta a svéd lap. Vlagyimir Putyin keményen és váratlanul oda tud csapni, erre számítania kell a szomszédos Ukrajnának. Egyelőre nem tudni, hogy a hír, miszerint Putyin visszaküldte támaszpontjaikra az orosz csapatokat, reményre okot adó jel-e, vagy pedig egy információs háború része.
Az amszterdami de Volksrant úgy látja, hogy Putyin világában Oroszországot külső és belső ellenségek veszik körül. Putyin szerint véget kell vetni a már tíz éve zajló nyugati összeesküvésnek, aminek célja Ukrajnát kivonni Moszkva befolyási körzetéből. Az orosz elnök egy új status quo elé állította a világot: a Krím orosz, és mindenhol Ukrajnában lehetőséget kell adni az embereknek, hogy élhessenek „önrendelkezési jogukkal”. Eszerint a felfogás szerint Putyin teljesen jogosan jár el, amikor „végső segítségként” elhatározza, hogy Ukrajnában máshol is beveti a hadsereget a rend helyreállítása érdekében. Ezek a tények, amelyeket Putyin egy hónapnyi „termékeny hallgatás” alatt előállított. Aki ezt a status quót meg akarja változtatni, annak Moszkva álláspontja szerint ki kell tennie magát annak a vádnak, hogy veszélyezteti a nemzetközi békét – véli a holland lap.
Steffen Seibert német kormányszóvivő szerdán berlini sajtótájékoztatóján azt mondta, az Oroszország elleni büntetőintézkedések kérdése is napirendre kerülhet az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján, ha nem sikerül előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport megalakításának ügyében. Hangsúlyozta: a Krím félsziget körüli konfliktus diplomáciai rendezéséhez visszafogottság szükséges valamennyi fél részéről, de különösen Oroszországnak kell tartózkodnia a provokációtól. Moszkvának még „oldalvágásokat” sem szabad tennie – emelte ki a német kormányszóvivő.
A Berlin által javasolt összekötő csoport létrehozásáról szerda délután kezdődik egyeztetés Párizsban az orosz, az amerikai, a német, a brit és a francia külügyminiszter részvételével.
Vlagyimir Putyin az orosz–fehérorosz–kazah vámunió moszkvai csúcstalálkozóján arra szólította fel a tagállamokat, hogy mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az igen súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajnát segítsék ki a válságból. Az orosz államfő egyúttal azt javasolta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek az úgynevezett Eurázsiai Legfelső Gazdasági Tanács ülésén, hogy „az ukrajnai események miatt” dolgozzanak ki intézkedéseket országaik gazdaságának és exportőreinek a védelmében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legalább ötmilliárd euró értékű pénzügyi támogatást tud nyújtani az ukrán gazdaságnak. A londoni pénzintézet által saját forrásaiból felajánlott ötmilliárd eurós támogatás a bank szerdai londoni bejelentése szerint a 2020-ig terjedő időszakban vehető igénybe, és összege növelhető, ha ezt „a gazdasági körülmények lehetővé teszik”. Az EBRD véleménye szerint ugyanakkor elengedhetetlen a befektetői bizalom szempontjából, hogy Ukrajna megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy makrogazdasági stabilizációs program végrehajtásáról, és lépjen fel a „járványos mérteket öltő” korrupció ellen.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán közölte, hogy az EU a saját költségvetéséből hárommilliárd eurót – 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást – nyújt, emellett Ukrajna összesen nyolcmilliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB) és az EBRD-től.
