Elér Brüsszel a Krímig?

Jacenyuk Brüsszelben tárgyal, míg a krími és a moszkvai parlament is dolgozik.

Eközben a krími tatár parlament, a Medzslisz azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba – jelentette az Interfaksz-Ukraina. Refat Csubarov, a parlament elnöke csütörtökön közölte: a tatár parlament szerdán fogadta el a folyamodványt, amelyben nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez fordult a kéréssel. A felhívás szerint a krími katonai konfliktus további kiszélesedése tömeges áldozatokkal járhat a félsziget békés lakosságának körében, ezért a Medzslisz javasolja, hogy a nemzetközi szervezetek vizsgálják meg egy ENSZ-békefenntartó kontingens Krímbe vezénylésének lehetőségét.

Csubarov szerint a krími események a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásához vezethetnek, ha a nemzetközi közösség nem parancsol megálljt az ilyen akcióknak.

Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni. Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország vezető testületének tagja, a Duma alelnöke közölte: Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.

Az ukrán helyzetről egyeztetett csütörtökön Rómában John Kerry amerikai külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov, de megállapodás nem született. A római külügy-minisztériumban tartott találkozó után Lavrov újságírók előtt kijelentette, hogy semmilyen megállapodás nem jött létre. A politikus szerint az Egyesült Államok a szankciókkal nyomást kíván gyakorolni Oroszországra, melyek „elmérgesítik a légkört”. „Bármilyen megoldást az összes félnek támogatnia kell, a Krímben élőket is beleértve” – hangoztatta Szergej Lavrov.

Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.

A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, a Szövetségi Tanácsban az ukrajnai helyzet vizsgálatára létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ára kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja a krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy „amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni”.

Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ára előre hozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását. A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van „kérdéseket feltenni és népszavazásra bocsátani”.

Korábban a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a Duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot.

Az ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék a törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.

Lembergi (Lviv) politikusok szerint egypárti diktatúra alakulhat ki Nyugat-Ukrajnában annak következtében, hogy Kijev az ottani megyékben a végrehajtó hatalmi szervek élére a szélsőséges Szabadság (Szvoboda) párt képviselőit nevezi ki. Vitalij Zahajnij, az Ukrán Városok Szövetsége lembergi regionális szervezetének alelnöke a lembergi Zik.ua hírportálnak csütörtökön nyilatkozva elmondta, nyugtalanítónak tartja, hogy a Szabadság egyeduralomra törekszik a megyében. Úgy véli, a párt maga alá akarja gyűrni egész Nyugat-Ukrajnát. Szerinte ezt a szándékot jelzi, hogy Irina Szih volt parlamenti képviselő Lemberg megye kormányzójává való kinevezése utáni első nyilatkozatában kijelentette, fenntartja magának a jogot arra, hogy beleszóljon a megyei ügyész, rendőrparancsnok és titkosszolgálati vezető kinevezésébe. Ha Szabadságnak sikerül keresztülvinnie az akaratát, akkor Nyugat-Ukrajnában ugyanolyan egypárti diktatúra lesz, mint amilyet a korábban kormányzó Régiók Pártja a keleti országrészben megvalósított. Ez rendkívül veszélyes tendencia – fogalmazott Zahajnij.

Jaroszlav Kendzjor ismert lembergi jobboldali politikus, aki hat cikluson át volt tagja a parlamentnek, kifejtette a hírportálnak, hogy együtt érez azokkal a nyugati megyékkel, amelyeket a Szabadság párt fog irányítani. Ugyanakkor ez a politikai erő még nem is sejti, hogy ha átveszi az ellenőrzést egész Nyugat-Ukrajna fölött, azzal a saját sírját ássa meg. Szerinte a Szabadság párt vezetőiből teljesen hiányzik az önfenntartási ösztön, hiszen a régió egészének irányítását a párt csak akkor vállalhatná, ha biztosan tudná, hogy meg tud birkózni a feladattal, ami a mai helyzetben igencsak kétséges. Hamarosan elkezd csökkenti a szervezet népszerűsége, és megindul felé a bírálatok özöne, ami akár a végét is jelentheti – mutatott rá a politikus.

A Szabadság párt a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választásokon elsöprő győzelmet aratott Nyugat-Ukrajnában, képviselői mindhárom – Lemberg, Ivano-Frankivszk, Ternopil – galíciai megyében többséget szereztek a helyi önkormányzatokban.

Ismeretlen fegyveresek csütörtök délelőtt feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Krím félszigetre tartó katonai megfigyelőit – jelentették délután nyugati hírügynökségek. E jelentések előtt nem sokkal a magyar Honvédelmi Minisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a misszió, amelyet egy magyar alezredes vezet, délben megérkezett a Krímbe.

„Feltartóztatták őket, de ők nem fordultak vissza – közölte egy nyugati diplomáciai forrás az AFP francia hírügynökséggel. – Két, fegyveres férfiakból álló csoport, nagyon profik, megakadályozta, hogy belépjenek.” Közlése szerint a megfigyelőket közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor állították meg egy úttorlasznál a Krímbe vezető úton.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter azt közölte újságírókkal, hogy terepszínű katonai ruhát viselő, azonosítatlan fegyveresek „elfogták” a missziót. Közlése szerint a küldöttség tagjai Odeszában landoltak, és gépkocsival a Krím félsziget felé tartottak, amikor útjukat állták a fegyveresek.

Az EBESZ 42 tagú nem fegyveres katonai megfigyelő misszióját a Honvédelmi Minisztérium közlése szerint magyar katona, Ács Gábor alezredes vezeti. A 42 tagú kontingens – köztük két magyar főtiszt – feladata, hogy ukrán meghívásra, az EBESZ úgynevezett bécsi dokumentuma alapján eljárva elvégezzék az ukrán katonai objektumok fegyverzetellenőrzését.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet legutóbbi, pénteki közlése szerint a misszióba 22 tagország küldött résztvevőket, országonként legfeljebb két főt, rajtuk kívül egy képviselőt delegált az EBESZ Konfliktusmegelőző Központja.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett bécsi dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kap információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt egy ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.

Szerdán Robert Serry ENSZ-megbízott távozni kényszerült a Krím félszigetről, miután fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették.