Tárgyalás Brüsszelben, elvi döntés a krími parlamentben

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az európai uniós állam- és kormányfők.

Az uniós vezetők ezt követően körülbelül egyórásra tervezett munkaebéden folytatják le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntető intézkedésekről.

David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve úgy nyilatkozott, hogy azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszország számára, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Emellett annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy be kell indulnia a párbeszédnek az új kijevi kormány és Moszkva között.

Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni. „Nem a feszültséget akarjuk tovább növelni, hanem meg szeretnénk nyitni az utat a párbeszéd felé” – hangoztatta a francia államfő.

Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kancellár szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntető intézkedésekről, amelyek bevezetése attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.

Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt úgy nyilatkozott, hogy alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése érdekében. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba szankciókat az unió.

A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy a német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást. A tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné „visszatekerni az órát”, és „inkluzív”, mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.

Az uniós forrás szerint a csúcs résztvevői támogatásukról biztosítják majd az Európai Bizottság által szerdán ismertetett mentőcsomagot Ukrajna számára, amellyel az EU szándékozik kivenni a részét az ország stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekből. A diplomata emlékeztetett, hogy a teljes, összességében 11 milliárd eurós csomag előfeltétele, hogy Ukrajna megállapodjon az IMF-fel. Az intézkedések célja Ukrajna felszínen tartása, vagyis megmentése a csődtől. Az illető arról is beszélt, hogy bár a csúcs résztvevői egyeztetnek a miniszterelnökkel, a társulási és szabad kereskedelmi egyezmény azonnali aláírásáról nincs szó.

Csaknem ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra az orosz fekete-tengeri flotta deszantos hajói Szevasztopolban – jelentette csütörtökre virradóra egy helyi internetes kiadvány.

Robert Serry ENSZ-megbízott távozni kényszerült az ukrajnai Krím félszigetről szerdán, miután fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették – jelentette a brit ITN televízió helyszíni tudósítója.

Csütörtök délelőtt a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz – közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint. A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként, a második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot, később március 30-ára, most pedig március 16-ára módosították az időpontot.

Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges – kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A magas rangú diplomata szerint a csatlakozásra sohasem kerülhet sor. Azt mondta, hogy nemcsak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.

Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.

Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre – írta a Crime.in.ua ukrán hírportál. Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.

A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantással.