Élesedik a helyzet a Krímben

Orosz katonák ostromolnak egy ukrán bázist. Az ukrán kormányfő szerint az orosz–ukrán konfliktus átlépett a katonai fázisba. Moszkva ünnepel.

A krími helyzetnek nincs komolyabb befolyása vagy következménye Kárpátaljára nézve, a térség ugyanis nem tartozik abba az ukrajnai mentális övezetbe, amely jelentős mértékben vonzódik Oroszországhoz – jelentette ki Viktor Pascsenko politológus kedden Ungváron a krími fejlemények esetleges kárpátaljai hatásairól rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette, minden ezzel ellentétes állítás politikai zavarkeltés, amilyen az interneten hétfőn körözött, állítólag ruszinok által Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz írt segítségkérő levél is volt. Ezt az irományt senki nem vette komolyan az íróján kívül – jegyezte meg.

A Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) kedden nyilvánosságra hozott közleményében elítélte a Krím orosz csapatok általi megszállását és síkra szállt a helyzet békés rendezése mellett. A szervezet nyilatkozata kitért arra is, hogy az utóbbi napokban a ruszin médiatérben „provokátorok nyilatkozatokat tettek közzé” a ruszinok nevében, azt állítva, hogy azok veszélyben vannak, s ezért sürgősen szükség van orosz békefenntartó csapatok behívására. Ezzel kapcsolatban az NRRZ hangsúlyozta, hogy a ruszinok legutolsó összkárpáti kongresszusa semmilyen felhívással nem fordult Oroszországhoz, és semmilyen hatáskörét nem delegálta azoknak a provokátoroknak, akik készek „egy rongyos rubelért eladni a hazát”.

A moldovai elnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események. „Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között” – hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő. „Vannak olyan információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetőek” – nyugtalankodott Timofti. Példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek. Az elemző kiemelte: azért mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt „gyakorolt nagyon erős kritikát”.

A krími tatár parlament alelnöke a Putyin-beszéd kapcsán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy azt átitatta a pátosz, tele volt hazugságokkal. Ugyanakkor üdvözölte, hogy Putyin felvetette a tatárok rehabilitálását és a tatár nyelv elismerését az orosszal és ukránnal egyenrangúnak. „Ezt kellene megtennie a kormánynak a tatárokért, ez a megfelelő üzenet” – fogalmazott.

A moszkvai Vörös téren – a hatóságok adatai szerint több mint 110 ezer ember – és országszerte már ünneplik a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozását. Az „Együtt vagyunk” jelszó jegyében ünnepi koncerttel egybekötött megmozduláson felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Szavai szerint a Krím és Szevasztopol „nehéz, hosszadalmas és fárasztó hajózás után visszatérnek a hon kikötőjébe, a szülőföld partjaihoz, az állandó lajstromjelzésük kikötőjébe, Oroszországba”.

Az államfő köszönetet mondott a Vörös téren a Krím és a félszigeten eddig is különleges státussal rendelkező Szevasztopol lakosságának „következetes és határozott állásfoglalásukért és akaratuk világos kinyilvánításáért”, hogy „Oroszországgal együtt akarnak lenni”. Vlagyimir Putyin hozzátette, nagyon aggódnak amiatt, ami Ukrajnában történik, de mint mondta, hisz abban, hogy a szomszédos ország minden nehézséget le fog győzni.

Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország eljárását Ukrajnával szemben a cseh miniszterelnök a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában kedden. Bohuslav Sobotka kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy a nemzetközi közösség újabb büntetőintézkedéseket foganatosít Oroszország ellen. Sobotka ugyanakkor közölte: nem támogatná, ha ezek a szankciók Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen irányulnának.

William Hauge brit külügyminiszter közölte, hogy országa felfüggeszti katonai együttműködését az oroszokkal. Hague szerint az Oroszországgal fenntartott új nyugati viszonyrendszer más lesz, mint az elmúlt húsz évben. Egyebek mellett az jellemzi majd, hogy bizonyos intézmények – például a legnagyobb ipari hatalmak csoportja (G8) – Oroszország nélkül fognak működni.

Az Európai Unió sem a jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását – közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A mindössze hét soros közleményben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői át fogják tekinteni a Ukrajnában kialakult helyzetet, és „meg fognak állapodni az egységes európai válaszról”.

Győri Enikő, a magyar Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára megerősítette, hogy az EU-csúcs második napján aláírják a korábban kidolgozott EU–ukrán társulási megállapodás politikai részét. Az átfogó és mély szabad kereskedelmi egyezményt egyelőre nem írják alá, de az EU-egyezmény hiányában is, egyoldalúan vámkedvezményt biztosít az unióba irányuló ukrán árucikkeknek, a tervek szerint idén április és november között mintegy 500 millió euró értékben, főként mezőgazdasági és nehézipari termékek vonatkozásában.

Engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjainak azután, hogy egy ukrán katona életét vesztette a félszigeten – közölte kedden az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya. Az egyik őrtoronyban tartózkodó ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. A védelmi minisztérium adatai szerint az ostromban további két ukrán katona megsebesült.

A támadók a minisztérium értesülései szerint jelzés nélküli orosz katonai egyenruhát viseltek, automata fegyverekkel és mesterlövészpuskákkal voltak felfegyverkezve. Az „Információs Ellenállás” nevű ukrán csoport egyik szervezője, Dmitro Timcsuk Facebook-oldalán azt írta, hogy az ukrán katonai objektumot az orosz „szpecnaz”, azaz különleges alakulat tagjai támadták meg, akiket a magukat „önvédelemnek” nevező, Szerhij Akszjonov szakadár krími miniszterelnök mögött álló fegyveresek fedeztek.