A Krím félsziget Orosz Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, valamint Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
„Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukrajnát több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba” – jelentette ki Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.
„A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket” – hangoztatta Putyin. Úgy fogalmazott, hogy az oroszok, akárcsak Ukrajna más polgárai, szenvedtek a folytonos politikai és állami válságtól, amely már több mint húsz éve sújtja Ukrajnát.
Hosszú távú válságra lehet számítani Ukrajnában – mondta Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, kiemelve: bíznak benne, hogy ennek az elhúzódó problémának a Kárpátaljai magyarság számára nem lesznek tartósan hátrányos következményei. Ezt erősítette meg Viktor Pascsenko politológus egy ungvári kerekasztal-beszélgetésen, ahol elmondta, hogy a krími eseményke nem lesznek hatással a Kárpátaljára.
Ugyanakkor az orosz elnök azt is elmondta: Oroszország nem akar további ukrán területeket; „Nem akarjuk Ukrajna felosztását” – hangoztatta Putyin, hozzátéve: Oroszországnak válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította.
Putyin az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel kapcsolatban elmondta: maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, „erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket” – mondta, példaként sorolva fel Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetét, és a szerinte „káoszba torkolló színes forradalmakat” és „az arab télbe fordult arab tavaszt”.