A Krím félsziget Orosz Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, valamint Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
„Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukrajnát több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba” – jelentette ki Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.
„A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket” – hangoztatta Putyin. Úgy fogalmazott, hogy az oroszok, akárcsak Ukrajna más polgárai, szenvedtek a folytonos politikai és állami válságtól, amely már több mint húsz éve sújtja Ukrajnát.
Hosszú távú válságra lehet számítani Ukrajnában – mondta Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, kiemelve: bíznak benne, hogy ennek az elhúzódó problémának a Kárpátaljai magyarság számára nem lesznek tartósan hátrányos következményei. Ezt erősítette meg Viktor Pascsenko politológus egy ungvári kerekasztal-beszélgetésen, ahol elmondta, hogy a krími eseményke nem lesznek hatással a Kárpátaljára.
Ugyanakkor az orosz elnök azt is elmondta: Oroszország nem akar további ukrán területeket; „Nem akarjuk Ukrajna felosztását” – hangoztatta Putyin, hozzátéve: Oroszországnak válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította.
Putyin az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel kapcsolatban elmondta: maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, „erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket” – mondta, példaként sorolva fel Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetét, és a szerinte „káoszba torkolló színes forradalmakat” és „az arab télbe fordult arab tavaszt”.
Ukrajnával kapcsolatban a nyugati partnerek átléptek egy vörös vonalat, amatőr és felelőtlen módon cselekedtek – fűzte hozzá, köszönetet mondva ugyanakkor Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért. Putyin azt is elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre, egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, „hagyjon fel a hidegháborús retorikával”, és ismerje el, hogy Oroszországnak is „megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani”.
Az orosz államfő korábban már bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról, és az erről szóló orosz–krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.
Ezt megelőzően, kedden reggel Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a csatlakozási javaslatról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai. Krímet Oroszország már másnap független államként ismerte el.
Felfüggesztik Oroszország tagságát a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportban – jelentette be kedden a francia külügyminiszter. „Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját” – mondta Laurent Fabius az Europe 1 rádiónak; Francois Hollande francia elnök pedig kijelentette: nem ismerik el a Krím Oroszországhoz csatlakozását. Később Angela Merkel német kancellár cáfolta Oroszország kizárását a G8-csoportból, csupán azt erősítette meg, hogy a következő csúcsra nem hívják meg Moszkvát; ugyanakkor Berlin is jelezte, hogy nem ismeri el a félsziget orosz csatlakozását.
Emellett a brit külügyminiszter közölte: Nagy-Britannia felfüggeszti az olyan termékek oroszországi exportengedélyét, amelyek „Ukrajna ellen használhatók”.
Orosz és ukrán vezetőkkel kapcsolatban Amerika, a NATO és az Európai Unió már hétfőn szankciók bevezetése mellett döntött: számlabefagyasztással, utazási korlátozással, vízumkiadási tilalommal büntetik meg azokat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért, Németország még ennél is tovább menne, a szankciók mellett növelnék az EBESZ jelenlétét a Krím félszigeten; az EBESZ-misszió kibővítése mellett kardoskodott kedden az olasz külügyminiszter is, aki szintén újabb szankciókat helyezett kilátásba.
A moszkvai külügyminisztérium közleményében leszögezte: „Nem vezet sehova az, ha Oroszországgal az erőszak nyelvén beszélnek, szankciókkal fenyegetik meg állampolgárait". Mint írták, „A korlátozások bevezetése nem a mi választásunk, ugyanakkor világos, hogy az ellenünk bevezetett korlátozások az orosz fél részéről nem maradnak megfelelő válasz nélkül" – emelték ki a közleményben. Oroszország egyben megerősítette, hogy kész az együttműködésre minden, az ukrajnai helyzet normalizálásában őszintén érdekelt nemzetközi partnerével.
Korábban egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban kérték az orosz parlament alsóházi képviselői Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat. „Elvekkel nem kufárkodunk, és nem félünk semmilyen szankcióktól!” – olvasható a dokumentumban. A krími népszavazással kapcsolatban úgy nyilatkoztak: „a népakarat ilyesfajta elutasítása meglepő” a demokrácia és önrendelkezés fontosságát hangoztató Amerikától és az EU-tól.
Mihail Markelov kormánypárti képviselő a nyilatkozatot ismertetve azt hangoztatta, hogy március 17-én az amerikai külügyminisztérium, Obama és az Európai Unió ismét tett egy „bugyuta kísérletet” Oroszország megijesztésére. „Sosem áruljuk el az orosz ajkú polgárokat, és azokat a polgárokat sem, akik a Krím területén élnek, és úgy döntöttek, hogy örökre Oroszországgal akarnak lenni.”
Az ukrán külügyminisztérium nem sokkal később közölte: Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el a megállapodást, mert az szerintük „ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek.”
