Moszkva már független államként tekint a Krímre

Putyin aláírta az elismerő rendeletet. Turcsinov szerint valós háborús veszély van Ukrajnában.

A magyar külügyminiszter szerint egy ilyen gazdasági konfliktus esetén az egyik legsúlyosabban érintett uniós nemzetgazdaság a magyar lenne, az energiaellátási kérdések miatt.

Egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében.

„Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak” – hangoztatta az ügyvivő államfő az ország lakosaihoz intézett üzenetében.

Szavai szerint „az agresszor mindent megtesz, hogy Ukrajnán belül belső vitákat, állampolgárok közötti összetűzéseket provokáljon, és gyengítse ily módon Ukrajnát. Provokátorokat, pogromok szervezőit küldik hozzánk. Árulókat és szeparatistákat pénzelnek. Belülről akarják gyengíteni és tönkretenni az országot” – hangoztatta. Kiemelte, hogy emiatt „minden jogellenes cselekedetet, tömeges rendbontásokra való felbujtási kísérletet, épületek önkényes elfoglalását, önbíráskodást, a rendfenntartókkal és a fegyveres erőkkel szembeni ellenállást a mostani körülmények között az agresszorokkal való együttműködési kísérletnek és államellenes bűncselekménynek fognak tekinteni”.

Turcsinov szerint Oroszország teljes körű háborúval fenyegeti Ukrajnát. Leszögezte, Kijev mindent megtesz, hogy elkerülje a háborút, az emberáldozatokat és diplomáciai úton rendezze a konfliktust. Kiemelte, hogy Oroszország csapatokat vont össze Ukrajna határainál, ezért a háború valós veszély. Hozzátette, ezért adott ki rendeletet a részleges mozgósításra, amelyet hétfőn a parlament jóvá is hagyott, s amely alapján 40 ezer tartalékost hívnak be szolgálatra.

A krími helyzettel kapcsolatban leszögezte, hogy az orosz katonák automata fegyverekkel tartják ellenőrzésük alatt a félszigetet, agressziójukat pedig egy „meghamisított és jogilag semmit sem érő referendummal fedezik, amelyet Ukrajna és a világ sohasem fog elismerni”. Szavai szerint a Krím teljes katonai blokád alá vonására tett erőfeszítések átmenetiek, és nem vezetnek a félsziget Ukrajnától való elszakadásához.

Az ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak – jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről.

„Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek” – fogalmazott Jarema. Leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal – jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában. Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.

Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a „második román államra”, Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz–ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.