Hatalmas bukás várhat a történelmi pártokra

Többségében kormánypárti győzelmeket hozhatnak a hazánkkal szomszédos országok EP-választásai.

Közel két hónappal a 2014-es európai parlamenti választások előtt egyre többen figyelik, hogy milyen összetételű lesz az új testület, amelynek valamivel több jogosítványa lesz, mint amit öt évvel ezelőtt választottunk. Az MNO többrészes sorozatban mutatja be, hogyan állnak most az erőviszonyok. Először a Magyarországgal szomszédos államokban, majd a legnépesebb tagországokban, és végül kiemelünk néhány érdekesebb államot, és felvázoljuk az EP várható összetételét.

Nyugati szomszédunknál tavaly szeptemberben tartottak parlamenti voksolást, amelyen bár jelentős veszteségeket szenvedett el a nagykoalíciót alkotó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP), mégis együtt maradtak. Az idén napvilágot látott kutatások szerint az SPÖ és az ÖVP támogatottsága tovább esett, miközben a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) és a 2012-ben alakult liberális NEOS egyre népszerűbb. A mostani adatok alapján az FPÖ, az ÖVP és az SPÖ a szavazatok 25-22 százalékára számíthat, a Zöldek és a NEOS szintén fej fej mellett állnak, 10-12 százalékra számíthatnak.    

A májusi európai parlamenti voksoláson könnyen ezzel ellentétes eredmény is születhet, mivel a kisebb pártok támogatói általában sokkal aktívabbak, mint a néppártok hívei, valamint a kormánnyal elégedetlenek is nagyobb számban mozdulhatnak meg. Ausztriában a mostani közvélemény-kutatások alapján a legnagyobb valószínűséggel a Szabadságpárt győzelme várható, mivel a nagykoalícióból az osztrákoknak egyre jobban elegük van, valamint nem lenne nagy meglepetés, ha a NEOS a baloldallal elégedetlenek voksait felszívva 15 százalék fölött szerepelne.

Szlovákiában ezekben a hetekben az elnökválasztás tartja lázban az állampolgárokat, így az EP-választásra lényegesen kevesebb figyelem irányul. Természetesen a mostani voksolás végeredménye nagyban kihatással lesz a májusi megmérettetésre, ezért még nehezebb tippelni. A voksolást illetően napvilágot látott legutolsó felmérés szerint a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) 50,5 százalékot szerezne, azonban mivel Robert Fico kormányfő az elnökválasztás első körében csupán 28 százalékot szerzett, így némi szkepszissel lehet tekinteni erre az eredményre.

Bekerülne az EP-be a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd szlovák–magyar párt viszont nem – számolt be egy felmérés eredményeire hivatkozva az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap március 20-án. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérésének eredményei szerint az MKP a májusi voksoláson a választók 5,2 százalékának támogatására számíthat, ugyanakkor a Bugár Béla vezette Most–Híd párt csupán a szavazatok 4,7 százalékát tudná megszerezni.

Romániában nemrégiben esett szét a Szociálliberális Unió által vezetett kétharmados kormány a Nemzeti Liberális Párt távozásával. Ezt követően Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ bevonását kezdeményezte a liberálisok helyére, akik ezt elfogadták, így megmaradt a biztos többsége a szociáldemokratáknak. A májusi választás az első országos megmérettetés lesz a 2012-es őszi parlamenti voksolás óta, valamint először mondhatnak véleményt az állampolgárok Ponta tevékenységéről is.

A napvilágot látott legutolsó felmérés szerint a szocdemek a szavazatok 40,1 százalékára számíthatnak májusban. Korábbi koalíciós társuk 17,6 százaléknyi voksra számíthat, míg az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (PDL) 13,7 százalékot érne el. A Traian Basescuhoz közelálló Népi Mozgalom Párt (MP) 9,1, míg az RMDSZ 5,1 százalékon állt. Egyelőre tehát nem mehet biztosra az RMDSZ, ráadásul a helyzetét nehezítheti kormányzati pozíciója is az európai voksolás előtt.

Horvátország történetének második európai parlamenti voksolását tartják majd május végén. Délnyugati szomszédunknál tavaly áprilisban a Horvát Demokratikus Közösség hajszállal verte meg a szociáldemokrata kormányt alkotó pártok koalícióját, bár az előzetes felmérések baloldali sikert jeleztek előre. A mély gazdasági válságban lévő, magas munkanélküliséggel sújtott déli szomszédunknál a mostani felmérések a jelenlegi baloldali koalíció fölényét jelzik, közel 5 százalékpontos előnnyel vezetnek a jobbközép ellenzék előtt. Májusban meglepetést okozhat a 2013-ban alapított Horvát Fenntartható Növekedésért alakulat, amely 7 százalékos eredményt is elérhet.

A legutolsó szomszédunk, ahol májusban is voksolnak, a mély gazdasági válságban lévő Szlovénia. Éppen ezért egyáltalán nem számít meglepetésnek, hogy az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) a legnépszerűbb politikai alakulat. A Janez Jansa egykori miniszterelnök vezette párt 19,6 százalékon állt március közepén. Az elmúlt hónapok legnagyobb vesztesei a szocdemek voltak, akik 10,8 százalékra zuhantak a decemberi 15,2 százalék után. A voksoláson a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 9,7 százalékos eredményével óriási meglepetést okozhat. A legnagyobb kormánypárt, a Pozitív Szlovénia (PS) csupán 2 százalékon áll, míg a szintén a kabinetet alkotó Polgárok Listája (DL) 3,8 százalékkal kiesne a parlamentből.