Figyelemre méltó azonban, hogy az elmúlt napokban Magyar Péter is láthatóan igyekezett nyomást gyakorolni a hatóságra. A Tisza Párt elnöke november 6-án – tehát egyetlen nappal a NAIH két közleményének közzététele előtt – arról írt a Facebook-oldalán, hogy „Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője a Tisza Világ app adatszivárgástól nem védi meg az állampolgárokat”. Magyar azzal igyekezett tovább presszionálni a hatóságot, hogy arra kérte az „illegális listákon” szereplőket: jelentsék az esetet a NAIH-nál, emellett tegyenek rendőrségi feljelentést is. Péterfalvi Attila ugyanakkor lapunknak cáfolta, hogy a Tisza-vezér közbenjárása sarkallta volna a médiaszolgáltatók szerepével foglalkozó közlemény kiadására. Azt azonban megerősítette, hogy Magyar Péter buzdítása után valóban tömegesen – ezret is meghaladó számban – érkezett panasz a Tisza Világ felhasználóitól a NAIH-hoz.
Kettős mérce?
Péterfalvi Attilát arról is kérdeztük: miként lehet, hogy miközben a térképet készítő ismeretlen személy esetében rendkívül gyorsan megfogalmaztak egy markáns, bűncselekmény megtörténtét vélelmező közleményt, más ügyekben jóval hosszabb időbe telik valamilyen álláspont kialakítása. Bizonyos esetekben akár egy évnél is tovább eltarthat ez a folyamat. Ilyen volt a hatóságnak az a vizsgálata, amelyet a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdattal szemben folytattak közérdekű bejelentés alapján.
– A felhasználók adatait tartalmazó térkép kapcsán pusztán egy közleményt adtunk ki, a DatAdat ügyében viszont az állásfoglalás elkészülte tartott hosszabb ideig. Ez fontos különbség, hiszen az állásfoglalással, vagy határozattal lezáruló hatósági vizsgálatnak mindig hosszabb a lefutása, rögzített határidők alapján.
A Tisza adatszivárgási ügyében is indul hatósági eljárás, aminek a határideje 150 nap. Ráadásul ebbe az időbe nem számít bele, amíg az adatkezelő válaszolt, tehát hosszabb időt vesz igénybe, mire kiderül egyáltalán a tényállás, amelyre alapozni lehet aztán a felszólítást vagy a szankciót.
Nagyjából a tél végén vagy tavasszal születhet határozat. DatAdat-ügyben pedig tovább bonyolította a helyzetet, hogy külföldi volt az adatkezelő, külföldi adatkezelési szerződéseket kellett kikérni. Tehát külföldi megkereséseket kellett végezni, amihez a külföldi adatvédelmi hatóság segítségét kellett kérnünk. Ehhez járul még, hogy a vizsgálat alanyai jellemzően a megszabott határidő utolsó napján veszik át a hatóság küldeményét – fejtette ki Péterfalvi Attila.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!