A „Magyarország zsidósága: történelem és emlékezet” címmel meghirdetett nemzetközi szimpóziumot közösen szervezte a magyar zsidóság cfáti emlékmúzeuma, a magyar nagykövetség és a Maszuah holokauszt-oktatási intézet.
A vártnál jóval több volt a látogató, zsúfolásig megtelt az Izrael közepén, a Netanya melletti Tel Jichák kibucban lévő Maszuah legnagyobb előadóterme. Főként idősebb magyarok és második generációsok, a magyar szülők gyermekei érkeztek a szinkrontolmácsolással magyarul és héberül megtartott rendezvényre.
Nagy Andor nagykövet a holokausztot a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. A Magyarországon is máig meglévő, sőt növekvő antiszemitizmus fájdalmas jelenségét összefüggésbe hozta a rendszerváltás utáni frusztrációval, a gazdasági válsággal, valamint a szegénységgel és a megélhetési nehézségekkel. Véleménye szerint a Jobbik a frusztrált embereket manipulálja és használja ebben a kérdésben.
Különösen tragikusnak vélte, hogy ez éppen a Magyarországgal nagyon azonosuló magyar zsidókkal történhetett meg, akik emiatt sem tudták elhinni azt egészen az utolsó pillanatig. Hangsúlyozta az akkori döntéshozók erős felelősségét, akik nem akadályozták meg a holokausztot, hanem pénzügyileg, katonailag, közigazgatásilag asszisztáltak hozzá.
Nagy Andor elmondta: nehéz szembesülni vele, hogy embertársaink ezt tehették embertársainkkal, „de minden szenvedés ellenére van remény, a zsidó népnek van állama, a holokauszt ellenére vannak Európában zsidó közösségek”. És felhívta a figyelmet a Magyarországon zajló zsidó kulturális reneszánszra. Ismertette a magyar kormány erőfeszítéseit és türelmet kért az általa elkerülhetetlennek és fájdalmasnak nevezett múlttal való szembenézéshez.
A magyar követ után Jichák Kasti professzor, a konferenciának otthont adó intézmény tudományos igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében felvázolta a magyar holokauszt történelmi sajátosságait, kiemelve az 1944 előtti kormányzati zsidóellenes intézkedéseket.
Rafael Vágó, a tel-avivi egyetem történész professzora a magyar holokauszttal kapcsolatos tudományos megközelítéséről beszélt. A jelenlegi emlékezetpolitikai vitákat pozitív folyamatnak értékelte, mert szerinte az emlékezet őrzésének módja a viták és nézeteltérések során alakul ki, és a holokauszt kapcsán folyó összeütközések jelzik, hogy még mindig mennyire feszült ez a kérdés Magyarországon. A holokauszt hamarosan a történelem részévé válik a túlélők generációjának távozásával, a személyes tanúságtétel helyett majd a kollektív emlékezetben él tovább.
