Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában. Közölte azt is, hogy terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene. Emellett bejelentette, hogy hamarosan visszatér Kijevbe. Viktor Janukovics szerint Ukrajnát a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők fenyegetik. A Kijevben megbuktatott ukrán államfő kedden a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, hogy – mint mondta – cáfolja az utóbbi napokban róla elterjedt híreszteléseket. Janukovics legutóbb február végén állt a nyilvánosság elé: akkor is fasisztának nevezte a tüntetőket, és kijelentette azt is, hogy nem ismeri el az új ukrán vezetést.
Közben a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot kedden a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a város vezetése; illetékesek szerint a dokumentumra „a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség".
A krími hatóságok emellett lezárták a repülőtereket is a kereskedelmi forgalom elől, egy ukrán légitársaságnak Kijevből Szimferopolba, a félsziget székhelyére tartó gépét visszafordulásra kényszerítették. Az orosz gépeket ugyanakkor beengedik.
Barack Obama amerikai elnök hétfőn Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel egyeztetett az ukrajnai válság rendezéséről. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben, amennyiben nem válaszol az ukrajnai válság rendezését érintő nyugati javaslatokra; hasonlóképpen nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken Tallinnban, ahol egyúttal támogatásáról biztosította az orosz fellépés miatt aggódó balti államokat.
Kedden közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Lengyelország, amivel megfigyelők szerint Putyinnak akarnak üzenni.
Időközben a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek részleges mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács – jelentette be kedden az ukrán parlamentben Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök, és arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését.
Turcsinov szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre, hogy – mint fogalmazott – megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól – jelentette az Interfax hírügynökség. A Nemzeti Gárda 1991–2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.
Emellett politikai és katonai segítséget kért az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában az ország biztonságát szavatoló országoktól, valamint felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.
Ukrajna-szerte folyamatosak a tüntetések Oroszország mellett és ellen. A Moszkva-párti demonstrálók a krími Szevasztopolban vasárnap összeverekedtek az ellentüntetőkkel, a kelet-ukrajnai Luhanskban pedig elfoglalták a regionális kormány hivatalait, és lemondásra kényszerítették a kormányzót. Kijevben az új ukrán miniszterelnök tartott beszédet, és azt ígérte, egy négyzetcentiméter ukrán területet sem fognak átengedni Oroszországnak.
