Kézbe vette a hadsereg irányítását a krími miniszterelnök

A Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnöke segítséget kért Putyintól a béke megőrzésében.

Tájékoztatása szerint szombaton átmenetileg átvette a hadsereg, a rendőrség és a belügyi szolgálatok parancsnokságát a Krímben az autonóm köztársaság csütörtökön megválasztott oroszpárti miniszterelnöke, Szergej Akszenyov, aki segítséget kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a béke megőrzésében. A ukrán és orosz hírügynökségek által idézett oroszpárti krími kormányfő kijelentette, hogy a fegyveres erők, a rendőrség, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) és a határőrség mostantól csak az ő parancsait követi. Azokat a tiszteket, akik nem akarnak engedelmeskedni, a szolgálat elhagyására kérte.

„A polgárok életéért és biztonságáért viselt felelősségem tudatában Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordulok, hogy segítsen garantálni a békét és a nyugalmat a Krími Autonóm Köztársaság területén” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azzal vádolta a kijevi kormányt, hogy megsértette a krími alkotmányt.

Oroszország nem hagyja figyelmen kívül a kérést – reagált röviddel Akszenyov szavai után Vlagyimir Putyin elnöki adminisztrációjának egyik munkatársa a Ria Novosztyi hírügynökség szerint.

A Krím félszigeti Szevasztopolban állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amely egy 2010-ben, Janukovics elnökké választása után aláírt szerződés értelmében 2042-ig használhatja az oroszok számára stratégiailag és érzelmileg is fontos haditengerészeti támaszpontot. Ez adja a Krím félsziget hadászati jelentőségét. Mivel a Szovjetunió felbomlása után a stratégiai jelentőségű Krím félsziget Ukrajnához került, ezért Oroszország kénytelen bérelt támaszpontokon állomásozni. Szevasztopolon kívül Balaklavában és Feodosszijában is komoly a jelenlét. A Fekete-tengeri Flotta Oroszország katonai biztonságát hivatott garantálni a dél felől érkező fenyegetésekkel szemben. Az orosz–ukrán flottaszerződésekben ugyanakkor Oroszország elismeri Ukrajna joghatóságát Szevasztopol és a Krím félsziget felett. (MTI, Wikipedia, Grotius.hu)

„Ismételten azzal a felhívással fordulunk Oroszországhoz, hogy vonja vissza csapatait, és tartsa be a kétoldalú megállapodásokat” – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán államfő szombaton az orosz állami hírügynökség szerint. „A Krímben kialakult válság békés és politikai eszközökkel való megoldására szólítunk” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a válságot az illetéktelen orosz jelenlét okozza az Ukrajnához tartozó autonóm területen.

A Reuters hírügynökség szerint Jacenyuk az ukrán kormány ülése előtt nyilatkozott, és megismételte, hogy nem hagyják magukat belerántani egy katonai konfliktusba, Oroszország krími provokációja által. Az ukrán miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek az ottani ukrán városok központjába.

Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország „nemrég” további hatezer katonát vezényelt Ukrajna területére. Ihor Tenjuh válaszul riadókészültséget rendelt el az ukrán haderő krími csapatainál.

A súlyos helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak most újabb veszélyekkel kell szembenézniük, de mi nem fogunk szó nélkül hagyni semmit, a legkisebb bántó szóra, sértésre is azonnal reagálni fogunk – jelentette ki Martonyi János szombaton Ungváron. A kijevi és donyecki látogatása után Kárpátaljára érkezett külügyminiszter szombat reggel Ungváron az utóbbi hetek ukrajnai összecsapásaiban életüket vesztettek emlékére és a sebesültek gyógyulásáért tartott szentmisén vett rész a Szent György-templomban. A szertartás után elmondott beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja többvallású és -nemzetiségű vidék, s a jelenlegi nehéz helyzetben nagyon fontos, hogy a különböző nyelveket beszélők szót értsenek egymással. Még fontosabbnak nevezte, hogy az egy nyelvet beszélők megértsék egymást.

Újságírók feltették az internetre a Viktor Janukovics Kijev melletti rezidenciáján talált összes, mintegy kétezer dokumentumot, amelyekből fény derül például a megbuktatott ukrán elnök és közvetlen beosztottainak állítólagos „machinációira” és hatalmas költekezéseikre. A YanukovychLeaks.org című lapot naponta több mint 300 ezren nézik meg – állítják a site fenntartói.

A rezidenciát átkutató 16 újságíró úgy véli, fontosabb, hogy mindenki megismerhesse az ország történelme szempontjából lényeges információkat, mint hogy ők megtartsák azokat maguknak, és majd üzletet csináljanak belőlük.

Az egyik újságíró, az angol nyelvű Kyiv Postnak dolgozó Vlad Lavrov az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az első tervük az volt, hogy a dokumentumokat nem adják ki, hanem elemzik, majd ez alapján cikkeket írnak és jelentetnek meg. „De ez nem az a helyzet, amelyben az ember megtarthatja magának az információkat. Történelmi jelentőségű napok ezek. A dokumentumok garanciát jelentenek arra, hogy majd az összes elkövetett bűnt kivizsgálják” – mondta, hozzátéve, hogy most, miután az iratok mind felkerültek az internetre, átadják azokat a rendőrségnek.

A dokumentumokat az elnök és emberei a rezidencia kerti tavába dobálták elmenekülésük előtt. A papírokat búvárok felhozták, majd megszárították azokat, és adathordozókra szkennelték. Azokat a dokumentumokat, amelyek olyan rossz állapotban vannak, hogy nem lehet őket szkennelni, fényképezik.

Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete azzal vádolta meg pénteken Oroszországot, hogy törvényellenesen vezényelt katonai repülőgépeket és harci helikoptereket hazája területére, és kijelentette, hogy Ukrajna elég erős önmaga megvédéséhez. Szergejev azután nyilatkozott újságíróknak, hogy a Biztonsági Tanács zárt ülést tartott az ukrajnai válságról. Tájékoztatta a BT-t arról, hogy „az Oroszországi Föderáció azonosítatlan fegyveres erői vannak Ukrajna területén”. „Külső tényező van jelen a Krímben, és ez bátorítja a szeparatizmust” – jelentette ki.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet, megelőlegezve Barack Obama amerikai elnök nem sokkal később elmondott fehér házi beszédét, azt mondta: az Egyesült Államokat nagyon aggasztják az orosz csapatmozgások a Krímben, felszólítja Oroszországot, hogy hívja vissza erőit Ukrajnából, és engedje az ukránokat szabadon és félelem nélkül dönteni sorsukról.

Mind Szergejev, mind Power kitért azon kérdés elől, hogy Oroszország agressziót követ-e el.

Power egy független és nemzetközi közvetítő missziónak a Krímbe küldését javasolta, azonnali hatállyal. Ennek a missziónak el kell kezdenie a feszültség csökkentését, és meg kell teremtenie a békés és eredményes politikai párbeszéd lehetőségét minden ukrajnai fél között” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy szerinte kikből állhatna össze egy ilyen misszió, ő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ukrajnai különmegbízottját, Robert Serryt említette.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy bármilyen orosz csapatmozgás történt volna a Krímben, de közölte, hogy ha van ilyen, akkor az összhangban áll az Ukrajnával érvényben lévő szerződésekkel, hiszen orosz katonai létesítmények vannak a félszigeten. Szó nincs agresszióról. A közvetítői misszióval kapcsolatban azt mondta, hogy Moszkva „elvből nem fogadja el a kívülről erőltetett közvetítést”.

„Mély aggodalommal töltenek el most bennünket az Oroszországi Föderációnak Ukrajna belsejében végrehajtott katonai csapatmozgásairól szóló jelentések” – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök pénteken a Fehér Házban. „Oroszországnak történelmi kapcsolatai vannak Ukrajnával, beleértve a kulturális és a gazdasági kötődéseket, és katonai létesítménye is van a Krímben, de Ukrajna szuverenitásának és területi épségének bármilyen megsértése nagyon destabilizáló hatású lenne, ami nem áll érdekében Ukrajnának, Oroszországnak vagy Európának” – mondta Obama.

Rámutatott, hogy egy ilyen lépés súlyos beavatkozást jelentene az olyan ügyekbe, amelyekben csak az ukránok határozhatnak, egyértelműen megsértené Oroszországnak azt a kötelezettségét, hogy tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és határait, valamint a nemzetközi törvényeket is, és tiltakozást váltana ki szerte a világon.

„Az Egyesült Államok a nemzetközi közösség mellett fog állni annak megerősítésében, hogy Ukrajnában minden katonai beavatkozásnak ára lesz” – tette hozzá. Az elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnában kibontakozó eseményekkel kapcsolatban mindig is egyértelműen azon az elven volt: az ukrán nép „megérdemeli, hogy esélye legyen saját sorsának meghatározására.”

Kitért arra, hogy néhány nappal ezelőtt tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hogy a kormánya napi kapcsolatban áll az orosz hivatalos személyekkel. „Világossá tettük (Moszkva számára), hogy részesei lehetnek a nemzetközi közösség azon erőfeszítéseinek, amelyek a stabilitás megteremtésére irányulnak, valamint az egységes Ukrajna fejlődésének, ami nemcsak Ukrajna népének és a nemzetközi közösségnek, de Oroszországnak is érdekében áll” – mondta.

Az amerikai elnök méltatta az ukrán kormány visszafogottságát és azt, hogy Kijev betartja nemzetközi kötelezettségeit. Mint mondta, az Egyesült Államok továbbra is rendszeresen egyeztet majd európai szövetségeseivel, közvetlenül kommunikál az orosz kormánnyal, és folyamatos tájékoztatást ad a fejleményekről.

Elképzelhető, hogy Obama elnök és az európai vezetők fontolóra veszik: nem vesznek részt a G8 országcsoport Szocsiban megrendezendő csúcstalálkozóján – közölte pénteken újságírókkal egy magas rangú amerikai hivatalos személy. A nevének mellőzését kérő illetékes kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyeztetéseket folytat európai szövetségesivel arról, hogy milyen árat fizettessenek meg Oroszországgal egy ukrajnai intervenció esetén. A tisztségviselő szerint az amerikai ellenlépések közé tartozhat a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok Moszkva által szorgalmazott elmélyítésének elutasítása is.

Egy védelmi ügyekért felelős, ugyancsak név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalos személy szerint Oroszország „több száz” katonát vezényelt a Krím-félszigetre.