Nagy a vita a krími szavazás körül

Az ukrán alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a népszavazás, az orosz elnök úgy látja: összhangban áll a nemzetközi joggal.

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Krím félsziget státusáról vasárnapra kitűzött népszavazást. A testület az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Oleksznadr Turcsinov házelnök és Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának előterjesztése alapján döntött pénteken a referendum alkotmányosságának kérdésében, s a határozatot hivatalosan ki is hirdette.

Az ukrán parlament közben nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kérte a krími lakosokat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Emellett az alaptörvény kimondja, hogy Ukrajna területének megváltoztatásáról csakis összukrajnai népszavazáson lehet dönteni, továbbá kizárólag a hatályos törvényekben meghatározott módon lehet referendumot kezdeményezni és megtartani. Az alkotmány szerint a Krími Autonóm Köztársaságnak nincs joga önhatalmúlag megváltoztatni státusát.

A szavazásra jogosultaknak a referendumon két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a Krím Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

Valgyimír Putyin orosz elnök ugyanakkor úgy vélekedett: a krími népszavazás összhangban áll a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányában foglaltakkal. A Kreml vezetője telefonon egyeztetett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral egyebek között a krími helyzetről.

Jelenleg nem kell attól tartani, hogy nagyobb menekülthullám érkezne Ukrajna felől – mondta Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek.

A helyettes államtitkár Szófiában részt vett a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson a magyar nagykövetségen, megkoszorúzta Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emléktábláját, továbbá állami kitüntetést adott át olyan bolgároknak, akik sokat tettek a kétoldalú kapcsolatokért.

Wintermantel Péter emellett a bolgár belügyminiszter-helyettessel is tárgyalt, akivel a szíriai menekültek ügyét és az ukrán válság állását vitatta meg. Megjegyezte: Bulgáriának jelentős, mintegy 250 ezres kisebbsége él Ukrajnában.

Az orosz elnök nyilatkozatával elutasította a nyugati országok vádjait – miszerint a Krím félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás illegális –, és világossá tette, hogy a referendumot az előzetes tervek szerint megtartják vasárnap.

„Következményei lesznek”, ha Oroszország nem módosítja irányvonalát Ukrajnával kapcsolatban – mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter. John Kerry elmondta: ezt egyértelműen közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel a nap folyamán hatórás tárgyalást folytatott.

John Kerry azt is kijelentette: a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a Krím félsziget hovatartozásáról vasárnap tartandó népszavazás eredményét, mert a referendum ellentétes az ukrán alkotmánnyal. Elmondta azt is: javasolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az orosz csapatok visszavonását „arra az időre, amíg a diplomácia dolgozik”.

Oroszország nem tervez katonai intervenciót Kelet-Ukrajnában – mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov kijelentette azt is, hogy Kerry nem fenyegetőzött szankciókkal. Hozzátette: a nemzetközi közösség is tudja, hogy a szankciók a céllal ellentétes eredménnyel járnának.

Lavrov szerint a Krím félsziget „sokkal fontosabb Oroszország számára, mint a Falkland-szigetek Nagy-Britannia számára”. Nagy-Britannia 1982-ben fegyveres erővel vívta vissza a partjaitól 13 ezer kilométerre fekvő dél-atlanti szigetcsoportot a megszálló argentin erőktől.

A demonstráció résztvevői közé beszivárgott „fegyveres militáns elemek” provokáltak erőszakcselekményeket Donyeckben – mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az orosz külügyminiszter, utalva a kelet-ukrajnai iparvárosban előző nap lezajlott, halálos áldozattal is járó összecsapásokra.

Szergej Lavrov, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján az ukrajnai válságról, kijelentette: Moszkva álláspontja szerint meg kell védeni az ukrajnai „orosz, magyar, bolgár” és egyéb kisebbségek jogait. Lavrov szerint ha a nemzetközi közösség „Koszovót különleges esetként kezelte, akkor a Krím félszigetet is különleges esetként kell kezelni”.

Új hidegháború kialakulásával fenyeget a krími válság, amely konfliktus oka alapvetően a Szovjetunió szétbomlásának körülményeiben rejlik – írta Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető pénteken honlapján. Gorbacsov egyúttal arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnököt, hogy közösen találjanak megoldást az ukrajnai válságra, amelynek okai szerinte a Szovjetunió felbomlásában keresendőek.

Tiszteletben kell tartani és vissza kell állítani Ukrajna területi integritását és szuverenitását – mondták egybehangzóan a V4-es országok védelmi miniszterei pénteken Visegrádon tartott sajtótájékoztatójukon. A tárcavezetők három, védelmi együttműködésről szóló dokumentumot is aláírtak.

Az orosz–ukrán konfliktusról itt olvashat bővebben.