A védelmi tárcavezetők közös nyilatkozatot nem készítettek, de a sajtótájékoztatón egységes véleményt fogalmaztak meg. A magyar álláspontot ismertetve Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte: „nekünk, közép-európai országoknak különösen fontos Ukrajna stabilitása, európai integrációja”. Hozzátette: a nemzetközi közösségnek egyértelmű és határozott üzenetet kell küldenie Moszkvának: „Oroszországnak azonnali hatállyal vissza kell vonnia csapatait, és konstruktív párbeszédet kell folytatnia Kijevvel és a nemzetközi közösséggel”.
Magyarország és Oroszország viszonya ugyanaz, mint a visegrádi négyek csoportja és Oroszország közötti viszony – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter pénteken krakkói előadásában.
A külügyminiszter csütörtökön, a visegrádi országok és Németország külügyi vezetőinek budapesti tanácskozása után arról beszélt, hogy a V4-ek sérülékeny helyzetben vannak, minden, Oroszország elleni esetleges gazdasági szankció a V4-eket érintené a legsúlyosabban.
Az orosz–ukrán konfliktusról itt olvashat bővebben.
Hende Csaba a sajtótájékoztatón a tárcavezetők által aláírt dokumentumokat mérföldkőnek nevezte a V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) védelmi együttműködésében. A 10-15 évre szóló, hosszú távú védelmi elképzelésről szóló dokumentum rögzíti, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel az európai országoknak (beleértve a visegrádi négyeket is) nagyobb szerepet kell vállalniuk saját biztonságuk megteremtéséért. Mint Hende Csaba kifejtette: a V4-ek kötelezettséget vállaltak arra, hogy megállítják védelmi kiadásaik csökkentését, majd a gazdasági lehetőségektől függően növelik azokat, közelítve a NATO által javasolt szinthez.
Szerepel továbbá a dokumentumban az oktatási és kiképzési együttműködés elmélyítése és a visegrádi országok évente megrendezendő hadgyakorlata, amelynek részleteit egy V4-es kiképzési és gyakorlattervbe foglalják. Ezzel összefüggésben a négy ország miniszterei döntöttek arról is, hogy az első közös visegrádi hadgyakorlatot 2016 második felében, egy NATO-gyakorlathoz kapcsolódva hajtják végre.
A közös védelmi tervezési együttműködésről szóló megállapodásban rögzítették, hogy minden jelentős beszerzés előtt kötelesek megvizsgálni, nem lehetne-e azt V4-es (vagy legalább két-három oldalú) együttműködésben megvalósítani – ismertette Hende Csaba.
A V4-EU harccsoporttal kapcsolatban a magyar honvédelmi miniszter azt mondta: a 2016-ban fél évig készenlétet adó egység hosszú távon alapját képezheti egy NATO-, EU- vagy egyéb műveletekben alkalmazható közös regionális erőnek. Hende Csaba korábban elmondta: a 2016-ban létesítendő mintegy 3000 fős közös katonai egység hat hónapos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az Európai Unió számára.
Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a visegrádi sajtótájékoztatón azt mondta: a V4-ek együttműködése egyre hatékonyabb. Kiemelte, hogy a négy ország a védelmi kérdésekben alkotott közös álláspontjával fontos témák kezelését tudja befolyásolni a NATO-ban.
Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter is hangsúlyozta, hogy a V4-es együttműködés teljesen egyedülálló a NATO-n belül. Kitért arra: „a jelenlegi európai helyzet” azt mutatja, hogy sajnálatos módon egy korábban elképzelhetetlen katonai konfliktus is bekövetkezhet. Ezért is fontos, hogy a NATO-ban és az EU-ban a négy visegrádi ország dinamikusabbá tegye együttműködését. Az aláírt dokumentumokban is kiemelték, hogy szükség van az európai védelmi képességek javítására – tette hozzá.
Martin Glvác szlovák védelmi miniszter azt mondta: a visegrádi országok méretük és elhelyezkedésük miatt is „rá vannak kényszerülve” az együttműködésre.
