Obama és Merkel megfigyelőket vetne be

Julija Timosenko kiebrudalná az orosz katonákat a Krímről. Az ottani kormány népszavazással szakadna ki Ukrajnából.

A kijevi kerületi közigazgatási bíróság hétfőn a krími parlamentnek Szerhij Akszjonov kormányfővé választásáról és a Krími Autonóm Köztársaság jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről szóló döntését minősítette törvénytelennek. A bíróság hatályon kívül helyezte a krími parlament múlt heti határozatait, és közölte, hogy Akszjonov döntései is törvénytelenek.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé. A parlament emellett május 25-re – az ukrán elnökválasztással azonos napra – népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két nappal később a referendum időpontját előre hozta március 30-ra.

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz fekete-tengeri flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent. A politikus asszony, akit nemrég szabadított ki az új kijevi hatalom kétévi börtönfogsága után, kedd este a BBC-nek nyilatkozva beszélt erről.

Kérdésre válaszolva Timosenko leszögezte, hogy kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes és szubjektív álláspontjának tekinthető az a megállapítása, hogy Kijevben alkotmányellenes puccs történt. „A mai ukrán hatalom teljesen legitim, és az ukrán nép akaratából jött létre. Ezt a hatalmat elismerte az egész demokratikus világ, és ma azon dolgozik, hogy stabilizálja Ukrajnát a diktatúra által hátrahagyott válság és pusztítás után” – mondta Timosenko az orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.

Timosenko szerint Putyin nyilatkozatával elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megtartsa „befolyását és hatalmát” Ukrajnában. A Kremlnek véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy alárendelt területének tekinti Ukrajnát – tette hozzá.

A politikus szerint a krími események miatt az Ukrajnában állomásozó orosz fekete-tengeri flottát a „katonai instabilitás fészkének”, a „háború forrásának” kell minősíteni, és mihamarabb el kell távolítani az országból, érvényteleníteni kell az ukrajnai állomásoztatásáról szóló harkivi egyezményt.

Timosenko arról is beszélt, hogy az Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés aláírásakor – ami miatt hét év börtönre ítélték országában – azért egyezett bele abba, hogy Ukrajna piaci áron vásárolja az orosz nyersanyagot, mert ezt tartotta az egyetlen lehetőségnek a Kremltől való függetlenség megőrzésére. Mint fogalmazott: Ukrajna mindaddig függ Oroszországtól, amíg „politikai áron” vásárolja tőle a nyersanyagot, a piaci ár viszont a gázfogyasztás csökkentésére és az energetikai rendszer korszerűsítésére sarkallja Ukrajnát.

A politikus közölte a BBC-vel, hogy március 8-án vagy 9-én sürgős műtéten esik át, mert egyáltalán nem tud ráállni a jobb lábára. Timosenko nem árulta el, hogy hol hajtják végre a műtétet, de február 24-én, szabadulása után a politikus elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy a berlini Charité kórházban ápolják.

A Krímbe érkezett kedden Robert Serry ENSZ-megbízott, hogy felmérje az ottani helyzetet – közölte Martin Nesirky ENSZ-szóvivő New Yorkban. Jan Eliasson, az ENSZ-főtitkár helyettese – aki hétfőn érkezett Kijevbe – ugyancsak megerősítette, hogy a Krímbe küldték Robert Serryt, de részleteket nem árult el az ottani programjáról. Serrynek eredetileg szombaton kellett volna a Krímbe repülnie, de a feszült helyzet és logisztikai problémák miatt eltolódott az útja.

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai – oroszbarátnak tartott – ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót. A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége közös nyilatkozatban a kárpátaljai ruszinok nevében élesen elítélte „az Oroszországi Föderáció durva agresszióját a szuverén Ukrajna ellen, amit az orosz vezetés, cinikus módon, az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek megvédésének szükségességével indokol”.

A dokumentum szerint a kárpátaljai ruszinoknak rossz tapasztalatai vannak a szovjet időszakból, amikor betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését.
„Bízunk Ukrajnában és abban, hogy biztosítja valamennyi polgárának emberi és szabadságjogait, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül” – emlékeztetnek az ukrán nacionalisták által korábban szakadároknak megbélyegzett ruszin szervezetek, hangsúlyozva, hogy a ruszinok mindnyájan Ukrajna állampolgárai, és készen állnak szuverenitásának megvédésére.

Az Egyesült Államok után egy nappal Kanada is leállította a katonai együttműködést Oroszországgal a krími események miatt. Steven Harper miniszterelnök bejelentette kedden: már utasítást adott a kanadai hadseregnek, hogy függesszen fel minden tervbe vett kétoldalú kapcsolatot az orosz katonasággal, ami vonatkozik egy közelgő közös hadgyakorlatra és a kétoldalú találkozókra is.