Ukrán válság: Merkel hevesen bírált

Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, Andrij Parubij szerdai, kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, továbbá csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határoknál.

Kijelentette, hogy ezek közül két alakulat van közvetlenül Ukrajna északi határánál, ahonnan állítása szerint néhány óra alatt elérhetik a fővárost, Kijevet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) több mint 15 milliárd dollárnyi segélyt folyósíthat majd Ukrajnának – jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Jack Lew amerikai pénzügyminiszter. Lew hangoztatta, hogy Ukrajnának a mély politikai és gazdasági válság közepette a gazdaság újjáépítéséhez alapokra van szüksége, amelyeknek a Nemzetközi Valutaalaptól kell érkezniük. Hozzátette, hogy önmagában egyetlen ország sem biztosíthat ilyen mértékű finanszírozást.

Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy szerdára virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat Herszon megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítőcsoportját, és letartóztatta tagjait. Mint az SZBU sajtóközpontjában közölték, a felderítők feladata adatgyűjtés volt a megyében az ukrán hadsereg elhelyezkedéséről és készültségi fokáról.

A Krím félsziget kapcsán Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök azt mondta, hogy az ukrán hadsereg ott nem fog fellépni, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát.

Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, amelynek megtartásáról szavai szerint „a Kreml irodáiban” döntöttek. „Ez egy komédia, a Krím lakosságának többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt” – jósolta, de hozzátette, hogy a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből.

Közben Fehéroroszország felajánlotta Moszkvának, hogy vadászrepülőgépeket állomásoztathat a területén – jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Mint mondta, Minszk ezzel amerikai vadászrepülőknek Lengyelországba és a Baltikumba küldésére akar „megfelelő” választ adni. Az ajánlat legfeljebb 15 repülő fogadására szól.

A krími hatóságok napokon belül saját tulajdonba veszik a Krím félsziget területén működő ukrán állami vállalatokat, magáncégekre az intézkedés nem vonatkozik – ezt már Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese közölte.

Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen – fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt frakcióülésén.

A tanácskozás résztvevőinek beszámolója alapján német hírportálok azt írták, hogy Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban: nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel.

A beszámolók szerint Angela Merkel rendkívül hevesen, erős érzelmi töltettel bírálta Oroszország ukrajnai tevékenységét. Úgy vélte, hogy Moszkva megsérti a második világháború után kialakult világrend alapelveit. „A Krím félszigeten alkalmazott eljárás annexió, a terület erőszakos bekebelezése. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország ezt végrehajtsa” – idézték a kancellárt CDU-s képviselők.

Az uniós tagállamok képviselői elfogadták azt a szankciós keretet, amelynek alapján célzott intézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat vezethet be az Európai Unió azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért – közölték diplomáciai források.

Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni az árát Oroszországgal annak, ha nem változtat ukrajnai politikáján.

Közös nyilatkozatban szólították fel a világ hét legfejlettebb ipari államának (G7) vezetői és az Európai Bizottság (EB) elnöke Oroszországot, hogy ne támogassa tovább a Krímben megtartandó népszavazást, amelynek eredményét nem fogják elismerni.

Rámutattak, hogy a népszavazás nem megfelelő előkészítése és az orosz csapatok megfélemlítő jelenléte miatt a folyamat mélyen elhibázott lenne, és annak ily módon nem lenne erkölcsi ereje sem.

A Krím annektálása az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány, az 1997-es orosz–ukrán barátsági és együttműködési szerződés, az 1997-es kétoldalú bázismegállapodás és az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelentené – szögezték le.

Az amerikai kongresszus két háza a krími konfliktus kapcsán egyaránt határozatban követelte kedden az orosz csapatok azonnali kivonását az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetről, keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben.