Az osztrák politikai erőviszonyok alapvető átalakulását jelzi a Market Intézet által készített legfrissebb közvélemény-kutatás, amelyet március 11-én hoztak nyilvánosságra. A felmérés szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 27, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 22, az Osztrák Néppárt (ÖVP) 19, a Zöldek és a liberális NEOS 13-13 százalékon áll. A kanadai-osztrák multimilliárdos alakulata (Team Stronach) kettő, míg a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) egy százaléknyi támogatót tudhat maga mögött.
Mint ismert a tavaly szeptemberi parlamenti választáson az SPÖ végzett az első helyen a szavazatok 26,8 százalékával, az ÖVP 24, az FPÖ 20,5, a Zöldek 12,4, a NEOS pedig 5 százalékot kapott. A voksolást követően továbbra is a 2006 óta kormányzó nagykoalíció folytatódott, de a 183 fős parlamentben csupán 99 hellyel rendelkeznek, ami lényeges visszaesés a korábbi 108-hoz képest. A mostani adatok alapján az SPÖ-ÖVP tandem csupán 80 mandátumot szereznének, így nem lenne többségük a parlamentben.
A Market kutatásából az is kiderült, hogy a jobboldali szabadságpárt körülbelül 1,2-1,3 milliónyi szavazatra számíthat, a szociáldemokraták 1 millió, az ÖVP 900 ezer, a Zöldek és a NEOS 600-600 ezernyi voksra számíthatna 75 százalékos részvétel esetén. Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy az elmúlt hónapok legnagyobb vesztese a nagykoalíció és a Team Stronach, míg a legnagyobb nyertes a 2012-ben alapított liberális NEOS.
Az erőviszonyok átalakulása a közelgő május 25-ei európai parlamenti választások fényében bír kiemelt jelentőséggel. Mostanra egyértelműen többségbe kerültek azon szavazók, akiknek elege van a több mint hét éve tartó nagykoalíciós kormányzásból. Az SPÖ-ÖVP házasság igazi vesztese a jobbközép néppárt, amely a lélektani 20 százalékos határ alá süllyedt. A politikai rendszer baloldalán a NEOS felemelkedése számít kuriózumnak, amely egyébként nem hasonlítható a magyar liberális alakulatokhoz. A párt többek között a közvetlen demokrácia szélesítését kívánja, valamint a föderális Európa-felé mozdulna el.
A legújabb közvélemény-kutatást egyébként a március 9-ei salzburgi tartományi választások is megerősítették, ahol az ÖVP és az SPÖ visszaesését láthattuk, míg a NEOS és az FPÖ javított korábbi eredményén. A 2009-es megmérettetéshez képest a néppártiak 24, a szocdemek 70 képviselői helyet veszítettek a tartományban, míg az FPÖ 56-tal, a Zöldek pedig 41 fővel növelték a mandátumaik számát. Az ÖVP számára a Salzburgban elszenvedett vereség volt súlyos, mivel közel 10 százalékpontot vesztettek a legutóbbi voksoláshoz képest. A tartományi fővárosban egyébként a NEOS még az FPÖ-t is meg tudta előzni.
Az előbb említett felmérés és a salzburgi voksolás eredménye egyértelműen azt támasztja alá, hogy komoly átrendeződés várható a május végi országos voksoláson. A nagykoalíció súlyos veresége akár olyan folyamatot is elindíthat a felekben, hogy mindkettőjük számára oly mértékben káros a közel egy évtizedes együttélés, hogy inkább önálló politikai utat választanak. Ebben az esetben az SPÖ lenne könnyebb helyzetben, mivel mind a Zöldek, mind a NEOS irányába inkább koalícióképesek, szemben az ÖVP-vel, aki igazából csak az FPÖ felé nyithatna, de egy ilyen konstelláció jelenleg elképzelhetetlen lenne.
Persze egy európai parlamenti választáson elszenvedett vereségből nem biztos, hogy érdemes lenne a nagykoalíciós feleknek messzemenő következtetéseket levonniuk, mivel ezeken a voksolásokon általában a kisebb pártok szerepelnek jól. Az SPÖ-ÖVP együttműködést egyébként az is segítheti, hogy a gazdaság is egyre jobban növekszik, és a több mint kilenc százalékos munkanélküliségi ráta is csökkenésnek indult. Mindezek ellenére a növekvő kiábrándultság és a koalícióban való csalódottság a friss erők felé terelheti a következő években az osztrákokat.
