Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a törvény húszezer aláírást ír elő a lista nyilvántartásba vételéhez, ennél azonban jóval többet, csaknem a háromszorosát gyűjtötték össze. Tudomása szerint az aláírásgyűjtést nem folytatják.
A politikus jelezte, hogy a Fidesz–KDNP „nemzeti listáján” a határon túli, köztük az Európai Unión kívül élő magyar közösségek – így Kárpátalja és a Délvidék – képviselői is helyet kapnak. Őket pénteken mutatják be sajtótájékoztatón. Azt már korábban bejelentették, hogy Erdélyt és Partiumot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a diaszpóra magyarságát pedig Schöpflin György képviseli a listán.
– Schiffer András (LMP) két mandátumra számít. RÉSZLETEK
– A Jobbik többet akar, mint amije eddig volt. RÉSZLETEK
– Az MSZP-nél érthető a csalódottság. RÉSZLETEK
– Az Együtt–PM Szövetség Bajnaival indít, aki viszont nem megy ki. RÉSZLETEK
– Gyurcsány szintén listavezető, de ő is csak a nevét adja.
Ezeknek a képviselőknek „olyan szimbolikus és gyakorlati szerepük is lehet a következő öt évben, mint amilyen Habsburg Ottónak volt, aki részben magyar képviselőként a magyar érdekeket is képviselte az EP-ben abban az időszakban, amikor mi még az EU-n kívül voltunk” – mondta Gulyás Gergely. Szerinte a „nemzeti lista” üzenete úgy szól: minden magyar felelős minden magyarért, függetlenül attól, hol a világ mely pontján él.
Szavai szerint az EP-választáson az embereknek egyértelmű ítéletet kell mondaniuk arról, elfogadhatónak tartják-e a szocialista képviselők és a korábbi MSZP-tag Bokros Lajos azon elmúlt ötéves munkáját, amely „a magyar nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét azzal nehezítette, hogy a belpolitika vitáit valótlan állításokkal feldúsítva külföldre vitte”. Ezzel valójában nem a kormányt, hanem az országot sikerült lejáratniuk – jegyezte meg.
Bár a jelölteket nézve azt látni, hogy az MSZP lecserélte EP-képviselőit, „önkritikát nem gyakorolt, és semmi sem valószínűsíti, hogy az eddigi politikáján változtatni fog” – mondta a fideszes országgyűlési képviselő. Hozzátette: a választók májusban megüzenhetik: „a belpolitikai vitákat ők kívánják eldönteni, és ehhez semmilyen internacionalista segítésnyújtást nem kérnek, és nem adnak újabb lehetőséget az MSZP-nek arra, hogy jobb sorsra érdemes portugál kommunistákat strómanként használva marasztalják el Magyarországot”.
Azzal az MSZP-s kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy az EP-hez hasonlóan az Országgyűlés épületében is nevezzenek el termet Horn Gyula volt miniszterelnökről, a Fidesz politikusa személyes véleményeként azt mondta: bár a Horn Gyulát követő szocialista kormányfők teljesítménye miatt az ember joggal érez nosztalgiát az 1994 és 1998 közötti időszak iránt, a néhai miniszterelnök 1990 előtti szerepvállalása és ehhez való viszonya nem teszi indokolttá, hogy termet nevezzenek el róla a Parlamentben.
