A UPI amerikai hírügynökség szombati beszámolója szerint a hónap elején arról kérdezték az orosz elnököt, hogy megbízna-e amerikai kollégájában egy ilyen vészhelyzetben. Azt felelte, hogy a kormányközi kapcsolatokon túl léteznek személyes kapcsolatok is. „Azt nem mondanám, hogy különleges kapcsolat van köztem és az amerikai elnök között, de úgy gondolom, hogy (Obama) rendes és elég bátor ember. Szerintem kimentene” – mondta Putyin.
A napokban Dél-Koreában járt Obamát az ABC News tudósítója arról kérdezte, mit tenne, ha Putyin a közelben fuldokolna. Obama nem habozott kijelenteni: „Biztos, hogy kimenteném, ha Putyin úr fuldokolna”. Hozzátette, bárkit kimentene, ha rajta múlna. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy régen jó úszó volt, és magyarázatképpen hozzáfűzte, „Hawaiin nőttem fel”. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy egy kicsit kijött a gyakorlatból.
Obama a szöuli sajtótájékoztatón ugyanakkor világossá tette, hogy nincs elragadtatva Putyintól, aki szerinte aggasztó módon egyre inkább hidegháborús szemüvegen keresztül szemléli a világot. Kijelentette, hogy az utóbbi hetek fejleményei, köztük a Krím Oroszország általi bekebelezése, „lényegesen megnehezítik, hogy együttműködjünk”.
Az ABC News szerint Obama egy hete nem beszélt személyesen Putyinnal az egyre élesedő ukrajnai válság ügyében.
Ukrajna elzárta a Krím félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát – jelentette szombaton az UNIAN hírügynökség, amely fényképet is közölt honlapján az üres csatornamederről. A csatorna a Dnyeper folyó főágát köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja. A 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát 1961-71 között építették, a Kahovkai-víztárolónál kezdődik, és a félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városánál ér véget. Másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes.
A természetes édesvízforrásokban szűkölködő Krím vízellátásának problémája rögtön a félsziget annektálása után felvetődött. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrégiben elismerte, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma az Ukrajnától elcsatolt félszigeten, mivel vízellátása „külső forrástól”, az Észak-krími-csatornától függ. A másik gond az, hogy a vízvezetékrendszer nagyon elavult, az ivóvíz mintegy fele kárba vész. Medvegyev azt ígérte, hogy a kormány megvizsgál minden lehetőséget a probléma orvoslására. Lehetőségként felvetette, hogy csővezetéket fektetnének le a félszigettől keletre, a Kercsi-szoroson túl fekvő Kubanból, vagy víztároló épülne az ugyancsak a Kercsi-szoros túlpartján fekvő Taman-félszigeten. Medvegyev szerint kútfúrással vagy tengervíz sótalanításával is meg lehetne oldani a Krím vízellátását.
Oroszország mindent megtesz az EBESZ katonai megfigyelőinek kiszabadításáért – közölte szombaton Andrej Kelin, a bécsi székhelyű szervezet oroszországi képviselője. Leszögezte, hogy a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett megfigyelőket mihamarabb ki kell szabadítani, és Oroszország EBESZ-tagországként ennek érdekében minden tőle telhetőt megtesz.
Azt mondta, Oroszország nem ismeri az eset körülményeit, de a fegyvertelen katonai megfigyelők biztonságáért azok felelősek, akik meghívták őket, vagyis az ukrán hatóságok. Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő viszont azt mondta szombaton, hogy a megfigyelők elfogása nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül. Szlovjanszk népi felkelőinek képviselője szombati sajtótájékoztatóján közölte: egyelőre nem engedik szabadon a katonai megfigyelőket, mert kémeknek tartják őket.
