A krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban. Az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák.
Azt mondta, „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak”.
Ismert, egy ember meghalt és tucatnyian megsebesültek szerda este a kelet-ukrajnai Mariupol város belügyi laktanyájánál, amelyet álarcos oroszbarát aktivisták támadtak meg. Barack Obama amerikai elnök Moszkvát okolja a krízis miatt.
A NATO szerdán közölte: Oroszország terrorizmust exportál Ukrajnába, Kijev szerint pedig Moszkva gyilkosságokra bujtogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat. Ezzel szemben az Európai Unió katonai hírszerzésének főnöke, Georgij Alafuzoff azt mondta: nincs jelentős orosz katonai jelenlét Ukrajna keleti részén.
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt „a kialakult geopolitikai realitások közepette” építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de „az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen”.
Az orosz államfő bűncselekménynek nevezte a kijevi hatalom által elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet. Vlagyimir Putyin képtelenségnek nevezte és visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Leszögezte, hogy a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő emberek helyi lakosok.
Eközben válságtalálkozó kezdődött reggel Genfben az ukrajnai krízis rendezésének céljával Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok külügyminisztere és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője részvételével. A tanácskozás kétoldalú egyeztetésekkel vette kezdetét.
Diplomáciai források szerint – az álláspontok közötti jelentős eltérések miatt – nem várható áttörés a tárgyalásokon. Nevük elhallgatása mellett, nyugati hírügynökségeknek nyilatkozó diplomaták úgy vélekedtek: már az is fontos előrelépésnek számítana, ha a felek meg tudnának egyezni a tárgyalások folytatásáról.
Moszkva a szerinte puccsal hatalomra került ukrán átmeneti kormányt teszi felelőssé a helyzet kiéleződéséért, Washington ezzel szemben Oroszországot tartja felelősnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt napokban Angela Merkel német kancellárral és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetések során bírálta az oroszbarát ukrajnai fegyveresek elleni ukrán katonai fellépést. Putyin szerint Kijev ezzel egy polgárháború kitörését kockáztatja.
Andrij Descsica ukrán külügyminiszter szerdán Genfbe érkezésekor a sajtón keresztül felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait Ukrajna keleti határai közeléből. Az ukrán diplomácia vezetője elutasította a Moszkva által támogatott elképzelést, Ukrajna föderális állammá való átalakítását. Descsica azt is közölte: egyértelművé kell tenni, hogy a Krím félsziget Ukrajna szerves része.
Diplomáciai források szerint az ukrán küldöttség ezzel együtt javaslatokat készített elő az ország keleti részén élő orosz ajkú kisebbség törekvéseinek fokozottabb figyelembevételére. Kijev bizonyítékokat akar bemutatni arra, hogy Moszkva az oroszbarát ukrajnai szeparatisták oldalán beavatkozik a konfliktusba.
Egy magas rangú amerikai forrás szerint az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Oroszország hagyjon fel a szakadárok támogatásával és bátorításával, és vonja vissza csapatait az ukrán határról. Amerikai tisztségviselők nem zárták ki, hogy a találkozó kudarca esetén újabb amerikai szankciókat vezetnek be Oroszország ellen.
A zárt ajtók mögötti tárgyalások eredményeiről a délutáni órákra ígértek sajtótájékoztatót.
