Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki nem Izraelen keresztül érkezett külföldről a Palesztin Hatóság területén fekvő ciszjordániai Betlehembe, amit a palesztin vezetők fontos lépésnek tekintenek az önálló államiságuk elismerésének folyamatában.
A Jordániából helikopteren érkezett pápát a palesztin vezetés fogadta, élén Mahmúd Abbász elnökkel. Abbász üdvözlő beszédében megköszönte a pápa erőfeszítéseit, melyeket azért tesz, hogy „a palesztin nép egy megszállástól mentes, szabad palesztin államban élhessen, melynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem”.
A pápa beszédében kijelentette, „eljött az ideje, hogy véget érjen ez az egyre elfogadhatatlanabb helyzet”. Mindkét félnek áldozatokat kell hoznia a nemzetközileg elismert határokkal rendelkező két állam megteremtéséért, saját népük érdekében – tette hozzá.
A Születés bazilikája előtti Jászol téren tömeg várja a szentatyát, aki misét fog celebrálni. Izrael több mint huszonháromezer ciszjordániai és mintegy hatszáz Gázai övezetbeli kereszténynek adott beutazási engedélyt az eseményre. A pápalátogatás zavartalan lebonyolítását háromezer palesztin biztonsági felügyeli.
Az egyházfő találkozik az Izraellel nem békében, hanem csak tűzszüneti viszonyban lévő szomszédos Libanon keresztény egyházának vezetőjével, Besara Rai libanoni maronita pátriárkával, az elsővel, aki Izraelbe látogat.
Mint az izraeli rádióban elhangzott, a libanoni siíta Hezbollah lapja szombaton éles hangú szerkesztőségi cikkben ítélte el, és történelmi bűnnek nevezte a keresztény vezető jeruzsálemi útját, kiemelve, hogy minderre Izrael dél-libanoni kivonulásának évfordulóján kerül sor: az izraeli sereg tagjai – és nyomukban a velük szövetséges dél-libanoni milícia katonái – 2000. május 24-én távoztak az országból. A libanoni iszlamisták azért bírálják a maronita pátriárkát, mert szerintük a helyi keresztény kisebbség vezetője utazásával elismeri Izrael létét, törvényesnek fogadja el a zsidó államot.
Rai pátriárka szentföldi látogatásán a tervek szerint találkozik Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és meglátogatja az Izraellel szövetséges egykori dél-libanoni keresztény milícia, a Cadal katonáit, akik a kivonuláskor családostól Izraelbe menekültek.