Az Európai Parlament, az EU parlamentáris testülete 1962-ben nyerte el nevét és körülbelüli mai működési formáját, tagjait 1979 óta választják közvetlenül. A Miniszterek Tanácsával együtt kvázi kétkamarás parlamentként tartható számon, törvényt viszont csak a vezető testület, az Európai Bizottság kezdeményezhet, amit mindkét „kamarának” jóvá kell hagynia.
Az EP-nek jelenleg 736 tagja van, amit a 27 tagállamban választanak meg. A legtöbb képviselőt (99) Németország, a legkevesebbet (5) Málta adja a brüsszeli és strasbourgi ülésezési helyű parlamentnek. Hazánknál csak 11 ország ad több potentátot; mi szám szerint 22-t küldünk, de a mostani választáson már – új tagállamként – Horvátország is részt vesz, így a szabályok visszakérnek Magyarországtól egy széket a következő 5 éves ciklusra.
Az Európai Parlamentben nem nemzetiségük, hanem politikai irányzatuk szerint ülnek a képviselők. A most végződő 7. parlamenti ciklusban hét nagyobb csoport helyezkedik el az EP-ben, de nincs „kormánypárti” vagy „ellenzéki” oldal – a vita a parlament véleményének kialakításáért folyik –, és a nagy döntések előtt egyeztet is a három legnagyobb erő (erősorrendben: Néppárt, Szocialisták, Liberálisok).
A nagy frakciókon kívül jelen vannak a szélsőbaloldaliak, a zöldek, a konzervatívok és az euroszkeptikusok, illetve a függetlenek. A magyar EP-képviselői helyekre jelöltek közül a Fidesz–KDNP-sek a néppártiakhoz, az MSZP-sek – s ha bejut, a DK indulója is – a Szocialistákhoz, az Együtt–PM jelöltjei azonban várhatóan nem tartanak az áprilisi partnerekkel a baloldali frakcióba siker esetén, Jávor Benedek ugyanis – az LMP-hez hasonlóan – a zöldekhez menne, Szelényi Zsuzsanna pedig a liberálisoktól kapott ajánlatot. (Részletek erről itt.) A Jobbik politikusai ez idáig függetlenként politizáltak az EU-ban.
A mostani EP-választás május 22. és 25. között zajlik 400 millió potenciális szavazó részvételével, a tagállamokon múlik, hogy a fenti intervallumon belül mikor. 751 jelölt örülhet majd vasárnap este 11 óra után, ekkor fejeződik be ugyanis hivatalosan a voksolás magyar idő szerint.
A választások végeztével júniusban alakulnak meg az új frakciók, július első napjaiban pedig az EP alakuló ülése következik. Az EB július derekán kap új elnököt, a parlament választja majd meg várhatóan a szociálliberális Martin Schulz, a néppárti Jean-Claude Juncker és a liberális Guy Verhofstadt közül.
Mivel az EP-választáskor egy-egy ország egy nagy szavazókört jelent, egészen péntek délutánig lehetőség volt átjelentkezni. Mozgóurna kérésére a péntek délutáni határidőt követően vasárnap délután 3-ig lehetőség van.
Előzetes eredményt tehát 11 órakor közlünk, a magyar és az EU-s fejleményeket vasárnap este már 7 órától kövesse folyamatosan az MNO-n és a Hír TV-n!
