EP-választás: kétóránként érkeznek a friss adatok

Az NVI vasárnap este nem sokkal 7 óra után ismerteti majd az urnazárás előtti utolsó részvételi adatokat.

Pálffy Ilona tájékoztatása szerint a reggel 6 órától este 7 óráig tartó szavazási időben minden páratlan óra részvételi adatait közzéteszik, valamint utoljára a 18.30 órait; ennek az eredményét ismertetik majd a www.valasztas.hu oldalon este 7 után. A vasárnap 18.30-as adatokat így össze lehet majd vetni az öt és a tíz évvel korábbi részvételi adatokkal.

Az NVI vezetője ugyanakkor jelezte, hogy az első, reggel 7 órai adatokat nem fél-háromnegyed órás csúszással teszik közzé, hanem várhatóan 8 óra körül, „minőségbiztosítási okok” miatt. Az április 6-ai országgyűlési választáson is késve, nem sokkal fél 9 előtt jelent meg az első részvételi adat, az iroda akkor „előre eltervezett ellenőrzésre” hivatkozott.

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választást az MNO is közvetíti, este 7-től folyamatosan közli az előzetes eredményeket.

A 1818-as kormányzati ügyfélvonalon érdeklődhetnek vagy kérhetnek segítséget a vasárnapi szavazással kapcsolatban a választópolgárok. A kormányzati ügyfélvonal a nap 24 órájában hívható, és sok más ügy mellett az „időszakosan előforduló, az állampolgárok jelentős csoportjait érintő kérdésekben”, így az európai parlamenti választási kérdésekkel is megkereshetők. A választópolgárok egyebek mellett arra kaphatnak választ, vasárnap ugyanott szavazhatnak-e, mint az áprilisi országgyűlési választáson, vagy másik szavazókört jelöltek ki a számukra.

Tizenhatezren szavaznak más szavazókörben, mint áprilisban, a változás a 10 386 közül 20 szavazókör választópolgárait érinti. Az iroda közlése szerint a szavazóhelyiségeket csak kivételes és indokolt esetekben lehet „áthelyezni” az EP-választásra, például akkor, ha az áprilisi országgyűlési választáson egy orvosi rendelőben volt a szavazás, de ott május 25-én rendelnek, vagy az óvodát, ahol korábban a voksolás volt, most felújítják, és nem alkalmas a szavazás lebonyolítására. A választópolgárok – a 1818-as kormányzati ügyfélvonal mellett – az NVI honlapjáról elérhető Google-térkép alkalmazáson tájékozódhatnak arról, hol szavazhatnak vasárnap.

Pálffy Ilona azt is közölte, az öt évvel korábbinál több mint 2,5-szer többen, 69 200-an kérték, hogy ne a lakóhelyükön, hanem más magyarországi településen szavazhassanak a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson. Emlékeztetett rá: az átjelentkezési kérelmeket péntek 16 óráig lehetett benyújtani, a helyi választási irodák péntek délután minden kérelmet fel tudtak dolgozni.

Pálffy azt mondta, köszönet illeti a helyi választási irodák munkatársait, mert annak ellenére, hogy az utolsó időszakban sok átjelentkezési kérelem érkezett, fegyelmezett munkát végezve időben le tudták zárni a névjegyzéket. A névjegyzékben 8 041 386 választópolgár szerepel, közülük 1625 olyan, aki más uniós tagállam állampolgára, de rendelkezik Magyarországon lakóhellyel és jelezte, hogy a magyar EP-listára kíván szavazni.

Az ország 96 külképviseletén 7572-en kívánnak szavazni, a voksolás az amerikai kontinensen – az időeltolódás miatt – már szombaton megkezdődött. A legtöbb voksolót Brüsszelben várják, 887-et, a legkevesebb szavazót Bejrútban várják, itt egy választópolgár kíván szavazni.

Pálffy Ilona elmondta: az átjelentkezettek száma 69 200, a szavazatszámláló-bizottsági tagokkal együtt. A szavazatszámláló bizottságok tagjai ugyanis „átjelentkezhettek” abba a szavazókörbe, ahol vasárnap a munkájukat végzik. A szavazatszámláló bizottságok tagjai közül 10 115-en jelentkeztek át, és 59 085 a „tényleges” átjelentkező. Öt évvel ezelőtt 25 204-en voltak az (akkor még) igazolással szavazók, vagyis azok, akik nem a lakóhelyükön kívántak szavazni.

Az NVI elnöke elmondta azt is, hogy a legtöbb átjelentkezéssel szavazót váró szavazókör a XI. kerületben található, a 35. számú szavazókörben 2843-an szavazhatnak, köztük 2021 átjelentkező.

7700 olyan magyar állampolgár van, aki jelezte: a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam európai parlamenti listájára kíván szavazni. Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az EP-választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Vagyis azok a magyar állampolgárok, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre. Ehhez arra volt szükség, hogy a külföldi lakóhelyük szerinti állam jogszabályai szerint kérjék, vegyék fel őket az adott uniós tagállam névjegyzékébe. A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhattak elő a névjegyzékbe vételhez.

Az NVI-nél 7703-an jelezték, hogy más uniós tagállam EP-listájára kívánnak szavazni. A legtöbben – 3167-en – a németországi EP-listára kívántak voksolni, 1237-en pedig az osztrákra. Mintegy ezren (962-en) a spanyol, 457-en az olasz, 463-an a holland, 405-en a svéd EP-listákra akartak szavazni. A franciaországi listák közül kívánt választani 271 ott élő magyar, a máltai listák közül 185-en, Belgium listái közül 171-en, a dán pártok közül 149-en. A finnországi EP-listák közül akart választani 70, a luxemburgiak közül 49, a görögországiak közül 34, a lengyelek közül 21, a ciprusiak közül 16, az írországiak közül 15 magyar választópolgár. A cseh, az észt és a portugáliai listák közül kívánt választani 7-7, a szlovéniaiak közül 6, a litvániaiak közül 2 magyar választó. Egy-egy magyar választópolgár jelezte, hogy a lettországi, illetve a szlovákiai EP-listára voksolna a magyar helyett. Az NVI a többi országtól nem kapott feldolgozható adatokat, így nem tudható, mennyien voksoltak volna a nagy-britanniai, a horvát, a bolgár vagy a romániai EP-listákra.

A legtöbb első szavazós szavazókör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, Tiszavasvári 10. számú szavazókörében tíz első választó szavazhat. Országosan 13 806 első szavazót várnak az urnákhoz, ők azok, akik április 6-án, az országgyűlési választás idején még nem voltak nagykorúak, de azóta vagy betöltötték a 18. életévüket, vagy házasságkötéssel szereztek nagykorúságot.

Pálffy Ilona elmondta: tizenhat évesen szavazhat a legfiatalabb választópolgár a vasárnapi európai parlamenti választáson, a fiatal házasságkötéssel vált nagykorúvá. A fiatal 1998. március 1-jén született, és 13 805 első szavazó társával együtt emlékkártyát kap a szavazatszámláló bizottságtól, ha részt vesz a vasárnapi voksoláson. Az iroda az érintett személyiségi jogaira hivatkozva nem adhatott tájékoztatást arról, hogy fiú vagy lány az első szavazó.

Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el.

Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év. Ausztriát kivéve minden tagállamban a 18. életévüket betöltők szavazhatnak, ott az aktív választójog alsó korhatára 16 év.

A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.

21 év a választhatóság alsó korhatára Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában. Legalább 23 évesnek kell lennie a megválasztott EP-képviselőnek Romániában.

Az EU-ban a legmagasabb alsó korhatárt a képviselők számára Görögországban és Olaszországban határozták meg: ott legalább 25 évesnek kell lennie annak, aki az Európai Parlament választott tagja akar lenni.