A 46 millió választásra jogosult brit 73 EP-mandátum sorsáról dönthetett, de a részvételi arány az előzetes becslések szerint valószínűleg nem érte el a 40 százalékot. Angliában és Észak-Írországban az EP-választásokkal egy időben részleges helyhatósági választásokat is tartottak; ezen 23 millióan vehettek részt.
Nagy-Britanniában az 1930-as évek közepe óta bevett szokásjog alapján minden népképviseleti választást csütörtökön tartanak, ám a választások napja nem munkaszüneti nap. A választóhelyiségek ezért késő éjszakáig nyitva tartottak.
A brit európai parlamenti választás végeredményét a többi EU-tagállamban lezajlott EP-választások végéig, vagyis vasárnap estig nem hozzák nyilvánosságra. Az előzetes felmérések alapján azonban a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jó szereplésre számíthat; akár meg is nyerhette a brit EP-választásokat, bár előnye minimális a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Munkáspárt előtt.
A legnagyobb brit tömeglap, a The Sun megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás szerint a UKIP a voksok 27 százalékát kaphatta, és szoros másodikként, 26 százalékkal a Munkáspárt végezhetett. A különbség azonban hibahatáron belüli, így fordított sorrend sem kizárható.
A felmérés a kormányzó Konzervatív Párt harmadik helyezését valószínűsíti, 22 százalékkal, és ha az előrejelzés helytálló, a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzhették.
A UKIP – amelynek elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból és az uniós társállamokból érkezők szabad betelepülésének és munkavállalásának megszüntetése – az előző, 2009-ben tartott EP-választáson 16,5 százalékot kapott.
A csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a vártnál – valamint az öt évvel ezelőtti teljesítményénél – jóval gyengébben szerepelt, és a pártok versenyében csak a negyedik helyen végzett a Geert Wilders vezette euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) Hollandiában. Az adatok, amelyek a szavazásról távozó 40 ezer polgár kikérdezésén alapulnak, azt mutatják, hogy a PVV a voksok 12,2 százalékával a Demokraták 66 (D66) nevű baloldali liberálisok (15,6 százalék), a kereszténydemokraták (15,2 százalék), valamint a kormányon levő, szavazatarányukat most valamelyest növelő jobboldali liberálisok (VVD, 12,3 százalék) mögé szorult. A VVD koalíciós partnerére, a szociáldemokrata Munkapártra, amely az exit poll szerint mintegy három százalékpontnyit veszített népszerűségéből, kereken tíz százalék szavazott.
Mindezek alapján a Wilders-párt nem pusztán nem növelte mandátumai számát, de a 2009-es eredményéhez képest eggyel kevesebb képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Öt évvel ezelőtt öt százalékponttal jobb eredményt ért el a PVV. A muszlimok bevándorlása ellen fellépő, „kevesebb marokkói bevándorlóért” kampányoló, egyúttal pedig az EU-ból való kilépést követelő pártnak a választás előtti közvélemény-kutatási adatok még 13,9 százalékos támogatottságot előlegeztek meg.
A választási részvétel 37 százalékos volt, ami nagyjából ugyanakkora, mint 2009-ben. A választásra jogosult 12,5 millió polgár 26 képviselőt küldhet a 751 tagú Európai Parlamentbe.
Az exit poll eredmények közzététele nyomán Alexander Pechtold, a D66 vezető politikusa úgy nyilatkozott, hogy Hollandia meggyőző többséggel Európa mellett adta le voksát. Wilders csalódottságának adott hangot, és pártja rossz eredményét az alacsony részvétel számlájára írta. Hozzátette azonban: a harcot Brüsszelben folytatják, ahol európai szinten próbálnak majd szövetségeseket találni.
Írországban 11, Csehországban pedig 21 képviselői hely sorsa dől el pénteken, illetve utóbbi államban szombaton is, mivel a cseheknél kétnapos a szavazás. Az esélyekről itt olvashat.
Írországban az előrejelzés azt mutatja, hogy a néppárthoz tartozó Egyesült Írország Pártja, a kormányzó Fine Gael támogatottsága a legnagyobb. Enda Kenny kormányfő pártja a voksok több mint negyedére számíthat, és négy képviselőt küldhet majd várhatóan Strasbourgba. Az ellenzékben lévő Köztársasági Párt, a Fianna Fáil a szavazatok 21,9 százalékát kaphatja, és két mandátumra tehet szert. További három képviselői helyet szerezhet a radikális baloldalhoz sorolt Sinn Féin. Írországban 2009-ben a választópolgárok 58,64 százaléka járult az urnákhoz az EP-választáson.
