Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül, míg a harmadik részben a szlovákiai magyarság esélyeit is elemeztük. A IV. részben az erdélyi magyarság szempontjából is felmértük a lehetőségeket.
Alapvetően befolyásolhatja a következő Európai Parlament összetételét, hogyan voksolnak a lengyelek és a britek az előttünk álló voksoláson, mivel együttesen 124 helyről döntenek. Lengyelországnak az új leosztás szerint 51 mandátum jut május 25-ét követően, így a 2004 után csatlakozott országok közül a közép-európai nagyhatalom bír a legnagyobb erővel. Nagy-Britannia 73 mandátummal rendelkezik, amivel az uniós tagállamok közül a harmadik helyet foglalja el a képviselői helyek szempontjából.
A legfrissebb felmérések szerint Lengyelországban átlépte az 5 százalékos bekerülési küszöb szintjét egy élesen EU-ellenes jobboldali párt népszerűsége. A TNS Polska közvélemény-kutató intézet május 7-8-i felmérése szerint az Új Jobboldali Kongresszus (KNP) 7 százalékra számíthat a választásokon. A választást 27 százalékkal Jaroslaw Kaczynski ellenzéki, nemzeti-konzervatív pártja, a Jog és Igazságosság nyerné meg, második helyen végezne 24 százalékkal a kormányzó Polgári Platform, míg a harmadik helyezett 11 százalékkal az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség lenne.
A KNP nézetei szerint az „Európai Unió a kommunizmus modern formája”, a politikusok „tolvajok bandája”, „az evolúció úgy formálta a nőket, hogy kisebb az intelligenciájuk”, vagy hogy „nem érdemes paraolimpiát mutatni a televízióban, mert szép embereket kell nézni a helyes személyiségfejlődéshez”. A párt követelései között van az adók eltörlése és a halálbüntetés visszaállítása. Az EU-t „rothadt struktúrának” tartják, és teljes egészében elutasítják. A PO-val szembeni ellenérzések természetesnek vehetőek, mivel 2007 óta vannak kormányon, és egyre több gyanús ügy lengi be az alakulatot.
