Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül, míg a harmadik részben a szlovákiai magyarság esélyeit is elemeztük. A IV. részben az erdélyi magyarság szempontjából is felmértük a lehetőségeket.
Alapvetően befolyásolhatja a következő Európai Parlament összetételét, hogyan voksolnak a lengyelek és a britek az előttünk álló voksoláson, mivel együttesen 124 helyről döntenek. Lengyelországnak az új leosztás szerint 51 mandátum jut május 25-ét követően, így a 2004 után csatlakozott országok közül a közép-európai nagyhatalom bír a legnagyobb erővel. Nagy-Britannia 73 mandátummal rendelkezik, amivel az uniós tagállamok közül a harmadik helyet foglalja el a képviselői helyek szempontjából.
A legfrissebb felmérések szerint Lengyelországban átlépte az 5 százalékos bekerülési küszöb szintjét egy élesen EU-ellenes jobboldali párt népszerűsége. A TNS Polska közvélemény-kutató intézet május 7-8-i felmérése szerint az Új Jobboldali Kongresszus (KNP) 7 százalékra számíthat a választásokon. A választást 27 százalékkal Jaroslaw Kaczynski ellenzéki, nemzeti-konzervatív pártja, a Jog és Igazságosság nyerné meg, második helyen végezne 24 százalékkal a kormányzó Polgári Platform, míg a harmadik helyezett 11 százalékkal az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség lenne.
A KNP nézetei szerint az „Európai Unió a kommunizmus modern formája”, a politikusok „tolvajok bandája”, „az evolúció úgy formálta a nőket, hogy kisebb az intelligenciájuk”, vagy hogy „nem érdemes paraolimpiát mutatni a televízióban, mert szép embereket kell nézni a helyes személyiségfejlődéshez”. A párt követelései között van az adók eltörlése és a halálbüntetés visszaállítása. Az EU-t „rothadt struktúrának” tartják, és teljes egészében elutasítják. A PO-val szembeni ellenérzések természetesnek vehetőek, mivel 2007 óta vannak kormányon, és egyre több gyanús ügy lengi be az alakulatot.
A ködös Albionban a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) számíthat a legtöbb szavazatra az európai parlamenti választásokon, mivel több felmérés az ő stabil elsőségüket jelzi. Korábban a The Sunday Times merítése szerint a párt a szavazatok 31 százalékára számíthat. A Konzervatív Párt – a Liberális Demokratákkal alkotott koalíciós kormány vezető ereje – a harmadik helyre szorult vissza: a voksok mindössze 19 százalékát kapná. Az ellenzéki Munkáspárt 28 százalékkal a második.
Az előző, 2009-ben tartott EP-választásokon az UKIP a második helyen végzett a konzervatívok mögött, a szavazatok 16,5 százalékával, vagyis ha a közvélemény-kutatási adatok helytállónak bizonyulnak, a párt az idei európai választásokon csaknem megkétszerezné támogatottságát. A brit kormány – politikai elemzők szerint az UKIP növekvő népszerűségére is tekintettel – az utóbbi hónapokban sorra jelentette be a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, emellett az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének korlátozását is követelik.
Egy május 15-én megjelent felmérés ennél is nagyobb UKIP-fölényt mutatott: az EU-ellenes erőnek 34 százalékot mért, a Munkáspártnak 24-et, míg a Konzervatívok csupán 22 százalékon állnak. A kisebbik koalíciós partner, a Liberális Demokraták csupán 8 százaléknyi voksra számíthatnak. Ha az UKIP ilyen mértékű áttörést tudna elérni, az minden bizonnyal alapvető változásokat hozna a szigetország uniós politikájában. Főleg annak tükrében, hogy jövőre parlamenti választásokat tartanak, és David Cameron számára kulcsfontosságú lenne a konzervatív voksolók visszaszerzése a függetlenségiektől.
