Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül.
Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában és Csehországban is a harmadik európai parlamenti választásra kerül sor május 25-én. Csehszlovákia mindkét utódállamában fontos voksolások után döntenek az állampolgárok az uniós képviselőkről, ami nagy valószínűséggel roppant alacsony részvételt fog eredményezni. Hazánk, és a kisebbségi magyarság jövője szempontjából természetesen a szlovákiai események a fontosabbak.
Északi szomszédunkban a legutóbbi két európai parlamenti voksoláson még egy pártban indultak a magyarok: 2004-ben és 2009-ben a Magyar Koalíció Pártja 2 mandátumot szerzett. Egyébként 10 évvel ezelőtt Szlovákiában a néppárti erők szerezték meg a mandátumok többségét, míg öt évvel ezelőtt a 13 helyből ötöt a Robert Fico vezette baloldali Smer szerzett, míg a néppárti erők hatot, így akkor egyáltalán nem lehetett nyugodt a szélsőjobboldali nemzeti párttal közösen kormányzó miniszterelnök, aki 2010-ben egyébként el is vesztette a kormányrudat.
Szlovákiában Fico 2012-ben nagyon simán megnyerte az előre hozott választásokat, ráadásul koalícióra sem kényszerült a Smer. A balközép kormány első jelentős erőpróbája 2013 végén a megyei választásokon volt, ahol viszonylag nagy fölénnyel győzött a Smer, de Pozsony és Besztercebánya régióban vereséget szenvedett. Utóbbi területen Marian Kotleba szélsőséges politikus szerezte meg a megyei elnöki posztot, ami komoly figyelmeztetés volt az egész politikai elitnek.
Az a mai napig nem derült ki, hogy az idei márciusi elnökválasztáson miért is szállt ringbe Fico, mivel bár a felmérések a választás előtt folyamatosan a kormányfő magabiztos vezetését mérték, de elemzők már akkor figyelmeztettek arra, hogy egy esetleges második fordulóban a kormányellenes szavazók egyesülhetnek, így egyfajta népszavazás lehet a miniszterelnökről. Már az első kört követően lehetett látni, hogy Fico veszíteni fog, mivel támogatottsága harminc százalék alá esett, és csupán négy százalékot vert Andrej Kiska független jelöltre.
A március 29-ei második fordulóban Fico nagyon súlyos vereséget szenvedett, Kiska a szavazatok közel 60 százalékát megszerezte, így a kormányfőnek bukott politikusként kell folytatnia a munkáját. Mindezek ellenére az EP-választás toronymagas esélyese a Smer, mivel a jobboldali ellenzék továbbra is rendkívül megosztott, ráadásul az utóbbi hónapokban újabb pártok alakultak. Bár a felmérések közel 40 százalékos támogatottságot mutatnak a kormánypártnak, de az elnökválasztás tanulságai alapján, és a várhatóan alacsony részvétel mellett még akár meglepetést is okozhat.
A felvidéki magyarság voksaiért 2010 óta az MKP és a Most-Híd verseng, aminek eredményeképpen jelentősen csökkent az érdekképviselet súlya, és a folyamatos belvillongások elidegenítik a szavazókat a politikától. Az utóbbi hónapokban a Bugár Béla vezette Híd súlyos pofonokat szenvedett el, mivel a tavalyi régiós választáson az MKP megelőzte őket, ráadásul a tavaszi elnökválasztáson a Híd az MKP-val szemben nem indított saját jelöltet. A Bugárék által támogatott Pavol Hrusovsky öt százalék alatt, míg az MKP által indított Bárdos Gyula öt százalék fölött szerepelt.
A fönti események miatt egyelőre úgy tűnik, hogy szemben a 2010-es és a 2012-es parlamenti választásokkal, most jó esélye van az MKP-nak, hogy átlépje az ötszázalékos küszöböt. A felmérések azt mutatják, hogy ez sikerülni is fog nekik, azonban ha a magyarok körében alacsony lesz a részvétel, az könnyen szertefoszlathatja a párt álmait. Bugárék sem lehetnek nyugodtak, mivel több kutatás is azt mutatta, hogy nem érik el a küszöböt, de mind nekik, mind az MKP-nak az őszi önkormányzati választás lesz a legfontosabb megmérettetés.
Csehországban a tavalyi év végén hosszú idő után összehozott, meglehetősen érdekes politikai arcéllel rendelkező kabinetnek az első nagy megmérettetése lesz a május 25-ei európai parlamenti választás. Prágában tavaly igen furcsa körülmények között bukott meg a Petr Necas vezette jobbközép kormány, mivel a kabinet több tagját korrupciós ügyek miatt őrizetbe vették. Hosszú alkudozásokat követően október 25-26-án tartottak előre hozott választást, amelyet a szocdemek nyertek, de a voksoknak csupán a 20 százalékát sikerült begyűjteniük. A választás legnagyobb nyertese az Andrej Babis milliárdos vezette Igen mozgalom lett, amely a szavazatok több mint 18 százalékát söpörték be.
A választás finoman szólva sem egyértelmű eredménye újabb voksolást vetített előre, de végül a szociáldemokratáknak, az Igennek és a kereszténydemokratáknak sikerült megegyezniük a közös kormányzásról, és 2014. január 29-én Bohuslav Sobotka szociáldemokrata politikus elfoglalhatta a miniszterelnöki széket. A választások óta annyi változás történt, hogy Babis mozgalma átvette a vezetést a pártok versenyében, míg a szocdemek a második helyre szorultak.
Csehországban a 2004-es EP-választás a Polgári Demokrata Párt (ODS) nyerte, 9 mandátumot szerzett a rendelkezésre álló 24-ből. Akkor a második helyet a kommunista párt szerezte meg több mint 20 százalékos támogatottsággal. 2009-ben szintén az ODS győzött, de akkor a rendelkezésre álló 22 helyből 9 mandátumot tudott besöpörni, míg a szocdemek hetet. Nagy valószínűséggel a mostani választást az Igen fogja nyerni, és rajta kívül akár még hat párt is elérheti az ötszázalékos küszöböt. A legnagyobb vesztes az ODS lehet, amely a korábbi évtizedekben a cseh politika meghatározó szereplője volt, de könnyen lehet, hogy május 25-én nem fog mandátumot szerezni.
