Horvátország történetének második európai parlamenti választását rendezik meg május 25-én, ami mindenképpen egyedülálló dolog az unió történetében, mivel délnyugati szomszédunk csak tavaly július 1-jétől lett a közösség tagja, de már 2013. április 14-én dönthettek az állampolgárok az általuk az EP-be delegált 12 főről. Akkor a választásnak pont azért, mivel a megválasztott képviselőknek a mandátuma csak bő egy évre szólt, nem volt túlságosan nagy jelentősége.
Ez egyértelműen megmutatkozott a roppant alacsony részvételi arányban (20,84 százalék), ami Horvátország választástörténetében negatív rekord volt. A voksolás előtt a felmérések a 2011 végén hatalomra került baloldali kormánykoalíció (Kukurikú-koalíció) győzelmét jelezték előre, de nagy meglepetésre a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hajszálnyival győzött. Az ellenzéki HDZ a szavazatok 32,86 százalékával 6, míg a Kukurikú-koalíció 32,07 százalékos eredményével 5 mandátumot szerzett. Bejutott még az EP-be a Horvát Munkáspárt, de csupán egy képviselőt küldhettek Brüsszelbe.
A tavaly áprilisi EP-választás óta egyáltalán nem telt unalmasan a horvát belpolitikai élet, mivel júniusban önkormányzati választásokat tartottak. A választás ellenzéki győzelmet hozott, de a HDZ fölénye egyáltalán nem volt meggyőző, mivel több nagyvárosban is a balközép kormánypártok szerezték meg az első helyet. Tavaly decemberben pedig referendumot tartottak arról, hogy házasságot csak nők és férfiak köthetnek. Végül elsöprő többségben voltak azok, akik elvetették az azonos nemű párok házasodásának a lehetőségét.
Horvátország gyakorlatilag a gazdasági világválság kitörése óta mély recesszióban van, a GDP csupán 2011 utolsó két negyedévében tudott halvány bővülést felmutatni. A munkanélküliségi ráta mostanra 22 százalék fölé emelkedett, míg az infláció negatívba váltott, ami szintén a mély válság egyik legfőbb jele a csökkenő GDP mellett. Mindezek alapján meglepőnek tűnik, hogy a balközép koalíciónak most is van esélye a győzelemre, bár roppant szoros lesz a május 25-i eredmény, ahol egyébként már csak 11 helyről dönthetnek az állampolgárok.
A horvát pártrendszerben mindenképpen komoly változásokat hozhat az EP-voksolás, mivel könnyen lehet, hogy akár egy zöld párt is két mandátumot szerezhet. A legutolsó felmérések szerint a HDZ 26-30, a Kukurikú-koalíció 27-30, míg a Horvát Munkáspárt 8-10 százalékon állt. A 2013 végén alapított Horvát Fenntartható Fejlődésért (Orah) párt jelenleg 10 százalék körül áll, ami meglehetősen nagy meglepetés, mivel délnyugati szomszédunkban a zöld pártoknak eddig nem sok babér termett. Esélyes még a mandátumszerzésre a szélsőjobboldali Szövetség Horvátországért alakulat, amely 7-8 százalékos eredményre számíthat a felmérések szerint.
Szlovéniában meglehetősen viharos helyzetben kerül sor a május 25-i EP-választásra, amely az ország történetének harmadik ilyen megmérettetése lesz. 2004-ben hét helyről dönthettek a szlovének, amelynek a többségét a néppárti erők szerezték meg. Öt évvel ezelőtt a nyolcból négy helyet szereztek a néppárti erők, míg a szocdemek is eggyel több mandátumhoz jutottak 2004-hez képest. Szlovéniában idén ismét nyolc helyről szavaznak majd az állampolgárok.
Délnyugati szomszédunkban a választók vasárnap az elmúlt hetek kormányzati válságáról is kiállíthatják a bizonyítványt. Mint ismert, május 5-én lemondott Alenka Bratusek miniszterelnök, mivel április 25-én elveszítette pártja, a Pozitív Szlovénia elnöki tisztét a ljubljanai polgármesterrel, Zoran Jankoviccsal szemben. Bratusek azzal indokolta döntését, hogy pártja támogatása nélkül nem tudja vezetni a kormányt. Időközben a kormánykoalíció több pártja is azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, mert Jankoviccsal szemben felmerült a korrupció gyanúja.
A távozó kormányfő úgy vélekedett, hogy júniusban tarthatják meg az előre hozott választásokat. „Ha mindenki tényleg azt gondolja, amit mond, akkor még a nyár előtt meglesznek a választások” – írta a közösségi médiában közzétett üzenetében. Jogi szakértők szerint ugyanakkor legkorábban ősszel lehetséges választásokat tartani.
Szlovénia gazdasága egyébként évek óta mély recesszióban van, az államadósság óriási ütemben növekszik, így a politikai bizonytalanság egyáltalán nem segíti a kilábalást. Az EP-választás így egyfajta előjátéka lesz az előre hozott megmérettetésnek, amelynek a pontos időpontja továbbra sem ismert.
A legfrissebb felmérések szerint a jobbközép erők győzelme várható, mivel a Szlovén Demokrata Párt 28,8, míg a Szlovén Néppárt 21,1 százalékon áll. Harmadik helyre futhat be Verjamem listája, amely közel 10 százalékos népszerűségnek örvend. A választás nagy vesztese a balközép Szociáldemokraták lehetnek, akiknek az ötszázalékos küszöb elérése is nagy eredmény lenne. A kormánypárti Pozitív Szlovénia csupán 7 százalék körüli támogatottságra számíthat, ami a 2011-es előre hozott parlamenti választáson szerzett 28,51 százalékhoz képest roppant gyenge teljesítmény.
