Európai parlamenti választási esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül, míg a harmadik részben a szlovákiai magyarság esélyeit is elemeztük.
A novemberi elnökválasztás előtti legfontosabb erőpróba lesz a május 25-i európai parlamenti választás Romániában, ahol a politikai élet gyakorlatilag 2012 tavasza óta folyamatos forrongásban van. Keleti szomszédunkban 2008-ban került hatalomra a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) vezette kabinet, amely a legsúlyosabb válság éveiben vezette Romániát. A PDL népszerűsége ennélfogva 20 százalék alá esett, ráadásul ezzel egy időben létrejött a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) összefogása Szociálliberális Unió (USL) néven.
Az USL képviselői még 2012 tavaszán egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a jobbközép kormányt, majd a nyári önkormányzati és a téli parlamenti voksoláson több mint kétharmados felhatalmazást szerzett a párt. Az ezt követő hónapok gyakorlatilag a koalíción belüli liberális és szocdem harcokkal, valamint a Victor Ponta miniszterelnök és Traian Basescu elnök közti villongásokkal teltek. Vélhetően a közelgő elnökválasztás és EP-választás miatt idén tavasszal az USL szétesett, és a liberálisok helyére az RMDSZ ugrott be.
Romániában az elnöki párt bejegyzése és az USL ez év eleji felbomlása átrendezte a választói szimpátiákat, a jobboldali államfő és a szociáldemokrata miniszterelnök pedig egymás elleni csatározásukkal segítik pártjaikat – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. Az INSCOP intézet arról készített felmérést május első hetében, hogy melyik pártra szavaznának a román állampolgárok a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson.
A PSD, amely két kisebb kormányzati szövetségesével indít közös listát, a voksok 40,7 százalékára számíthat. A liberális PNL a szavazatok 16,9 százalékát szerezhetné meg. A jobbközép PDL támogatottsága 11,3 százalékra csökkent, míg a Traian Basescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) a voksok 10,2 százalékára jött fel. Az RMDSZ 5,2 százalékkal, a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő pedig 5,1 százalékkal lépheti át a választási küszöböt.
Az erdélyi magyarság szempontjából is sorsdöntő jelentősége van a mostani voksolásnak. Mint ismert, a 2007-es EP-választáson az RMDSZ mellett Tőkés László független jelöltként indult. Sokan tartottak attól, hogy a versenyhelyzet révén egyetlen képviselője sem lesz a romániai magyarságnak, de végül Tőkés mellett két RMDSZ-es politikus is bejutott az uniós testületbe. 2009-ben egységesen mindenki felsorakozott az RMDSZ mögé, aminek az eredménye három EP-mandátum lett.
A mostani választás előtt sokáig úgy tűnt, ismét megosztottan indul az EP-mandátumokért az erdélyi magyar közösség, de végül csak az RMDSZ száll ringbe. A pártnak ez lesz az első alkalom, hogy visszajelzést kapjon a választóktól arról, hogy mennyire volt jó döntés Victor Ponta mellé koalíciós társnak beállni. Az előzetes felmérések alapján az jól látszik, hogy a három mandátum megszerzésére finoman szólva is csekély az esély, sőt az ötszázalékos küszöb elérése is komoly kihívásnak tűnik, bár a részvételi arány Románia esetében is sokat nyomhat a latba.
Bulgáriában május 25-én 17 mandátum sorsáról döntenek majd az ottani állampolgárok az ország történetének harmadik EP-választásán. 2007-ben a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevezetű jobbközép alakulat diadalmaskodott, amely csupán hatezer szavazattal előzte meg a szocialista pártot. Nagyon jól szerepelt akkor a szélsőjobboldali Attaka mozgalom, amely a 18 mandátumból hármat szerzett meg. 2009-ben szintén a GERB diadalmaskodott.
A vasárnapi EP-választás egyértelműen a tavalyi parlamenti voksolásnak a visszavágója lesz, amelyet bár a GERB nyert, de nem sikerült elég mandátumot szereznie, így jelenleg a szocialisták és egy kisebb liberális párt a szélsőjobboldali Attaka hallgatólagos támogatásával irányít egy kisebbségi kormányt. Egyelőre úgy tűnik, a szocialisták megerősíthetik a pozíciójukat, mivel jelenleg a szavazók 23 százalékának, míg a GERB csak a 21 százalékának a bizalmát bírja. A baloldallal való hallgatólagos együttműködés egyértelműen csak az Attakának ártott, mert tavaly még a szavazatok 7,3 százalékát szerezték meg, míg most a felmérések csak 2,5-3,5 százalékot jeleznek nekik előre.
