Az egy hónappal ezelőtti romániai parlamenti választást követően az elemzők többsége teljes joggal a román jobboldal megsemmisülésről írt, valamint arról, hogy a közeljövőben minden bizonnyal nem lesznek versenyképesek a Szociálliberális Szövetséggel (USL) szemben. Azóta szerencsére a részletes eredmények is ismertek, így sokkal könnyebben lehet levonni komolyabb tanulságokat. Az egyik legfontosabb elem, hogy az USL kétharmados győzelme ellenére az ország politikai földrajzi térképe továbbra is az állandóság jegyeit hordozza magán. Nézzük a részleteket!
A decemberi választásokon a jobboldali választási szövetség (ARD) Erdélyben és Partiumban szerepelt a legjobban. Fehér és Arad megyében közel harminc százalékot kapott, míg például a Kárpátokon túli Olt megyében csak 7,5-et. Az USL támogatottsága pont ezzel ellentétes képet rajzol ki: a balliberálisok a moldvai és havasalföldi részeken szerepeltek nagyon jól, több megyében is 70 százalék fölött végeztek. Érdekesség, hogy a populista Néppárt Hunyad és Krassó-Szörényt leszámítva Erdélyben lényegesen gyengébben szerepelt, mint azon túl.
Iliescu nem volt népszerű Erdélyben
Ahhoz, hogy a 2012-es eredményeket történelmi távlatba helyezzük, először az 1996-os elnökválasztásig érdemes visszanyúlnunk. Akkor a második fordulóban Ion Iliescu posztkommunista politikus és Emil Constantinescu, a Nyugat-barát erők jelöltje nézett szembe egymással. Iliescu a Kárpátokon túl, valamint a dél-erdélyi, román többségű Hunyad megyében győzött, míg Constantinescu az erdélyi–partiumi lakosok és a bukarestiek szavazatával tudta megnyerni a voksolást.
2000-ben nagyon érdekes helyzet teremtődött, de a folytonosság akkor is kimutatható volt. A második körben Iliescu és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jutott be. Az akkor már szociáldemokrata Iliescu bár a második fordulóban az erdélyi Beszterce-Naszódot leszámítva mindenhol győzött, a moldvai és havasalföldi megyékben lényegesen nagyobb arányú sikert aratott, mint Erdélyben.
Nincs változás
2004-ben a változást hirdető jobbközép Traian Basescu és a most már börtönben ülő szocdem Adrian Nastase jutott a második körbe. A korábbi évekhez hasonlóan megismétlődött a forgatókönyv, mivel Basescu Constantinescuval megegyezően az erdélyi–partiumi és a bukaresti voksokkal aratott szűk győzelmet. Egyébként a parlamenti választáson a jobbközép Jog és Igazságosság Szövetség természetesen Erdélyben és a Bánságban lényegesen jobban szerepelt, főleg Arad, Temes és Szeben megyében.
Az öt évvel ezelőtti parlamenti választáson gyakorlatilag a korábbi évek forgatókönyve ismétlődött meg: a jobbközép Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Erdélyben–Partiumban és Bukarestben futott be az első helyre, míg a szociáldemokraták (PSD) a Kárpátokon túl győztek. 2009-ben az elnökválasztás második körében Basescu és Geoana (PSD) jutott be, ahol ismételten Erdély–Partium és Bukarest környékének a voksai segítették a győzelemhez a jobbközép irányultságú államfőt.
Át kell alakulni
Az elmúlt közel húsz év választásaiból egyértelműen leszűrhető, hogy a posztkommunista, szociáldemokrata erők végig a Kárpátokon túl rendelkeztek erős bástyákkal, míg a jobbközép–nyugatos erők Erdélyben és Partiumban nyertek teret. Ezt a képet még a 2012-es parlamenti választás sem tudta felülírni, bár az USL nyugaton is simán győzött, de aránya lényegesen elmaradt az ország keleti és déli megyéitől. A román jobboldal annak ellenére képes volt korábbi támogatottsági mintázatát megőrizni, hogy kormányzása során roppant súlyos intézkedéseket kellett hoznia.
A jobboldali szavazókat vélhetően az is elidegenítette az ARD-től, hogy gyakorlatilag szolgaian hajtotta végre a Nemzetközi Valutaalap diktátumait. A következő években alapvetően át kell gondolniuk politikájukat a jobboldalon lévőknek, mivel jól látszik, hogy az elmúlt évtizedek választásai alapján komoly hátországgal rendelkeznek Romániában, azonban potenciális híveik nagyrészt kiábrándultak az utóbbi időszak kormányzásából, és az otthon maradással bűntették őket.
