Így értékelték a romániai választást

Bár a parlamenti választásoknak már vége, a pártok nyilatkozatainak hangneméből úgy tűnik, a kampány még tart – hangzott el egy a romániai parlamenti választásokat értékelő rendezvényen szerdán Budapesten.

A Magyar Külügyi Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett beszélgetésen Tamás Sándor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség, RMDSZ), Kovászna megye tanácselnöke azt mondta, pártjának néggyel kevesebb képviselői helye lesz a nagyobb létszámú parlamentben, így lényegesen csökken a súlya. A veszteség okának „a konkurens pártra” leadott szavazatokat nevezte, ezeket ugyanis – mint mondta – újraosztották, és mások vitték el. Az RMDSZ egy közösség képviselője, nem ideológiai alapon szerveződő politikai entitás – jelentette ki, hozzátéve: a mostani választások eredményeként azonban csökken a párt befolyása a parlamentben.

„Egymásnak feszülve”

Azzal kapcsolatban, hogy két magyar párt indult a választásokon, kijelentette: nem volt szerencsés, hogy „egymásnak feszülve” indultak. A helyhatósági választásokon a magyar szavazatok 86 százalékot megszerezte az RMDSZ, és a parlamenti választásokon is hasonló arányban kapta meg a magyar voksokat – mondta. Véleménye szerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy bejuthatnak a parlamentbe, pedig valójában azért indultak, hogy 50 ezernél több szavazatot szerezzenek, mert a román törvények szerint ha egy párt két választáson ezt nem éri el, kezdeményezhető a megszüntetése.

Hangsúlyozta, nem jó, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL) kétharmadot szerzett, mert eddig az volt a cél, hogy a magyarok nélkül ne lehessen döntést hozni. Fontos érdek a magyar közösség jogainak bővítése, a magyarlakta települések fejlesztése, és amelyik román párt ebben segít, azzal készek az együttműködésre – közölte.

Nem állt fenn a veszély, hogy az RMDSZ kiesik

Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke, kampányfőnöke kiemelte, jó tendencia, hogy sikerült növelniük a szavazóik számát, de nem történt áttörés, több voksra számítottak. Hozzáfűzte: a legnagyobb sikerük, hogy az autonómia és a föderáció fontos téma lett a közbeszédben. A legnagyobb kudarcnak azt nevezte, hogy az erdélyi magyarok egyre inkább kiábrándulnak a közéletből, ezt mutatja, hogy 600 ezer magyar nem ment el szavazni. Őket meg kell győzni arról, hogy érdemes voksolni, érdemes küzdeni, és nemcsak a kitelepülés és a beolvadás közül választhatnak – hangoztatta.

Az EMNP-alelnök szerint az RMDSZ érdeke, hogy azt hirdesse, a „politikai pluralizmus” veszélyes a nemzetiségi érdekképviseletre. Pedig nem állt fenn a veszély, hogy az RMDSZ kiesik az EMNP indulása miatt – tette hozzá. Felidézte, a Magyar Polgári Párt (MPP) egy héttel a választás előtt átállt az RMDSZ oldalára, és véleménye szerint az MPP és az RMDSZ már korábban megállapodott az együttműködésről.

Kiemelte, az RMDSZ azt hirdette, hogy az EMNP-re leadott voksok a román pártokat erősítik. A kampány stílusa az egész közélettől elriaszthatta az embereket – mutatott rá. Pedig „egymásra vagyunk utalva” – mondta –, mert fontos kérdések – például a régiók átszervezése – kerülhetnek hamarosan napirendre Romániában. Közölte, az a cél, hogy minél több döntési jogkört szerezzenek meg Bukaresttől, és ha nincs autonómia, a magyar közösség mindig ki lesz szolgáltatva a központi hatalomnak.

Még tart a kampány

Bakk Miklós politológus szerint a parlamenti választások ugyan már befejeződtek, de a politikusok nyilatkozatainak hangneméből úgy tűnik, a kampány még tart. Az RMDSZ „koalíciós potenciálja” csökken, ezért Victor Ponta kormányfőnek, az USL társelnökének gesztusa, az együttműködés felajánlása egyfelől válasz lehetett az EU-tól érkező nyomásra, hogy kiszámítható, stabil, a demokratikus minimumot betartó kormány legyen Romániában. Másfelől a miniszterelnök a saját pártját is akarta tesztelni, a reakciókra volt kíváncsi – fűzte hozzá.

Az RMDSZ és az EMNP versengéséről azt mondta, megkerülhetetlen az a probléma, hogy etnikai pártokként ugyanazokat a szavazókat akarják megnyerni maguknak. A vasárnapi választásokon győztes USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 67 százalékos többsége van. Az USL-nek csak a 176 tagú szenátusban van kétharmada, a 394 tagúvá vált képviselőházban nincs.

A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) színeiben 56 képviselő és 24 szenátor, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviseletében 47 képviselő és 21 szenátor szerzett mandátumot.

Az RMDSZ-nek 18 képviselője lesz, szenátusi frakciója változatlanul 9 tagú lesz. A párt az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent.