Instabillá válhat a helyzet Romániában

Már a korábbi, helyhatósági választások alkalmával is az látszott, az USL a győzelmét úgy élte meg, hogy az emberek elkötelezetten támogatják, pedig csak kevésbé büntették őket.

Pászkán Zsolt politikai elemző azt mondta, Románia „permanens kampányban él” már csaknem tíz éve, sok választást tartottak az elmúlt években, ami kimerítette az anyagi és a szellemi forrásokat, továbbá az emberek türelmét is. Már a korábbi, helyhatósági választások alkalmával is az látszott, az USL a győzelmét úgy élte meg, hogy az emberek elkötelezetten támogatják, pedig csak kevésbé büntették őket, mint a jobboldali pártokat – fogalmazott. Hozzátette: most ugyanez a helyzet állt elő. Emlékeztetett, a jobboldal a kampányban elfáradt, és nem látta be, hogy pozitív kampánnyal nem nyerhet. Úgy vélte, a kampányban az USL semmi újat nem tudott mondani a választóknak.

Feszültség az USL-ben

A várható következményeket illetően úgy fogalmazott, a pártok között és a pártokon belül is várhatók konfliktusok, az USL-ben például már most is felmerültek feszültségek. A vita, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) esetleges kormánykoalícióba vonása miatt alakult ki, valószínűleg már az USL-en belüli konfliktus első fordulója volt: Victor Ponta kormányfő, az USL társelnöke „beintett” párttársainak – közölte. Hozzáfűzte, elképzelhető, hogy Victor Ponta nem tölti ki a négyéves mandátumát.

A választások után megalakuló új román kormány elsődleges feladata a jövő évi költségvetés és az új IMF/EU-program előkészítése lenne, bár félő, hogy a kormánypárt inkább az alkotmányozásra helyezi majd a hangsúlyt valószínűsíthető kétharmados többsége birtokában – vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni szakelemzők.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza hétfői kommentárjában kiemelte: nincs sok költségvetési mozgástér az állami alkalmazotti bérek és a minimálbér emelésére, valamint az adócsökkentésre tett választási ígéretek megvalósítására. Hewitt szerint a választások után megalakuló új román kormánynak azonban mindenekelőtt a 2013-as költségvetést kell véglegesítenie, majd el kell kezdenie a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val a következő programról.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének Románia-elemzője, Nicolaie Alexandru-Chidesciuc kiemelte hétfői helyzetértékelésében, hogy bár a választásokból győztesen kikerült Szociálliberális Szövetség (USL) céljai között szerepel az IMF/EU-program megújítása, a választások előtti napokban azonban olyan kommentárok is elhangzottak, hogy nem lesz új megállapodás a valutaalappal és az unióval.

A szakértő arról is beszélt, hogy Románia és Szlovákia informálisan egyeztethet kisebbségi kérdésekről, a két ország kormányzó pártjai egy politikai családhoz tartoznak, és a magyar külpolitikának jobban oda kell figyelnie a magyar kisebbségek helyzetére ezekben az országokban.

Alacsony részvétel

Illyés Gergely, az NPKI kutatója rámutatott, a nyári helyhatósági választásokon az RMDSZ sokkal jobb eredményt ért el, mint a másik két magyar párt, ezért nem érezte szükségét annak, hogy együttműködjön velük a parlamenti választásokra készülve. Az RMDSZ a kampányban azt hirdette, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) indulása, a két párt versengése gyengíti a magyarság érdekeit, az EMNP azonban lehetségesnek tartotta, hogy bejut a parlamentbe, így a versenyt is vállalta – fogalmazott.

Az eredményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a magyarlakta területek voksainak végső összesítése után elképzelhető, hogy mindkét párt eredménye a jelenlegi számoknál kedvezőbben alakulhat. Ugyanakkor az már most világosan látszik, hogy nagyon alacsony volt a részvételi arány ezeken a területeken, és ezt hiba lenne csak az időjárásra fogni – mutatott rá. Megjegyezte, szerény eredménye ellenére az EMNP „nem hal el”, megmarad a politikai térképen.

Választási eredmény – magyar pártok

Alig változtak a feldolgozottság előrehaladásával a vasárnapi romániai parlamenti választások részeredményei, amelyek a voksok 99 és fél százalékának megszámolása után is a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) csaknem 60 százalékos győzelmét mutatják. A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) a voksok 16,5 százalékát, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) a szavazatok 14 százalékát szerezte meg.

Hétfő estére bizonyossá vált, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az RMDSZ a képviselői választókerületekben a voksok 5,15 százalékát kapta, a szenátori választókerületekben pedig 5,25 százalékot szerzett.

Az Erdélyi Magyar Néppárt a szavazatok 0,64 (szenátusban 0,79) százalékával nem jut be a parlamentbe.

Az első részeredmények is a kormányzó USL csaknem 60 százalékos választási győzelmét mutatták.