Este 11 óra után minden kiderül

A május 25-i európai parlamenti választás napján 23 óra után lehet részeredményeket nyilvánosságra hozni, előtte lesznek exit pollok.

KA
2014. 05. 17. 14:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EP tagjainak megválasztása május 25-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig egyetlen tagállamban sem lehet nyilvánosságra hozni még a részeredményeket sem. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának közlése szerint azonban a szavazás napján 21 órakor az EP közzéteszi az első, európai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést a tagállami exit pollok alapján.

Ennek módszeréről a tájékoztatási iroda annyit közölt, hogy az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján már a voksolás előtt heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket a választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. A közvélemény-kutatás a 28 tagállamban heti rendszerességű, európai és országos szintű felméréseken alapszik, a pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.

Az előrejelzéseket a két vagy három legfrissebb közvélemény-kutatás eredményének átlagából számítják ki, amennyiben azok nem több, mint 14 napos eltéréssel készültek, és a felmérés időpontja is nyilvános. Abban az esetben, ha az átlag kiszámítása nem lehetséges, a legfrissebb rendelkezésre álló európai vagy országos közvélemény-kutatás eredményét veszik számításba.

A választás napján is ilyen módszerrel végzett mandátumbecslést fog közzétenni az EP május 25-én este 10 óra után. Este 11 óra után pedig – az olaszországi szavazóhelyek bezárását követően – a tagállami előzetes hivatalos eredmények alapján összeurópai eredményeket tesz közzé az EP.

Mint arról korábban beszámoltunk szombaton 16 óráig kérhette felvételét a külképviseleti névjegyzékbe az a választópolgár, aki az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, május 25-én nem Magyarországon, hanem a 97 külképviselet valamelyikén kíván szavazni.

A választópolgárok 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a Választás.hu oldalon lehet tájékozódni.

Természetesen hazánkban is javában zajlik a kampány. A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői a magyar érdekek erős, hatékony szószólói lesznek az EP-ben – jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára május 16-án Csepelen, a Királyerdei Művelődési Házban tartott kormánypárti kampánygyűlésen.

A mesterhármas elérésének közelében van a Fidesz–KDNP, amely az előző két európai parlamenti választáson is a legtöbb szavazatot szerezte meg – hangsúlyozta május 15-én Csornán Deutsch Tamás EP-képviselő.

Toronymagasan vezet a Fidesz–KDNP a Nézőpont Intézet május elején készített, EP-választásokkal kapcsolatos felmérése szerint. A kutatás szerint ugyanolyan eredményre számíthat az MSZP és a Jobbik, 10 százalék fölött teljesíthet majd az Együtt–PM és az LMP, négyszázalékos, azaz küszöb alatti eredményt érhet el a DK. A Medián szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon áll. Így ezen pártok képviselői szinte biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe.

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség nyerte meg hazánk első uniós voksolását 2004. június 13-án. Az ellenzéki párt 12 mandátumot szerzett, míg a Medgyessy Péter és Kovács László által vezetett MSZP csak 9-et. A két nagy párton kívül az SZDSZ és az MDF szerzett mandátumot.

 

Magyarország történetének második európai parlamenti választásán a balliberális pártok totális vereséget szenvedtek, míg a Jobbik szinte a semmiből jött elő. Az MSZP egyébként azóta sem tudott felállni az öt évvel ezelőtt kapott pofonból, az SZDSZ pedig meg is szűnt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.