Az EP tagjainak megválasztása május 25-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig egyetlen tagállamban sem lehet nyilvánosságra hozni még a részeredményeket sem. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának közlése szerint azonban a szavazás napján 21 órakor az EP közzéteszi az első, európai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést a tagállami exit pollok alapján.
Ennek módszeréről a tájékoztatási iroda annyit közölt, hogy az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján már a voksolás előtt heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket a választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. A közvélemény-kutatás a 28 tagállamban heti rendszerességű, európai és országos szintű felméréseken alapszik, a pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.
Az előrejelzéseket a két vagy három legfrissebb közvélemény-kutatás eredményének átlagából számítják ki, amennyiben azok nem több, mint 14 napos eltéréssel készültek, és a felmérés időpontja is nyilvános. Abban az esetben, ha az átlag kiszámítása nem lehetséges, a legfrissebb rendelkezésre álló európai vagy országos közvélemény-kutatás eredményét veszik számításba.
A választás napján is ilyen módszerrel végzett mandátumbecslést fog közzétenni az EP május 25-én este 10 óra után. Este 11 óra után pedig – az olaszországi szavazóhelyek bezárását követően – a tagállami előzetes hivatalos eredmények alapján összeurópai eredményeket tesz közzé az EP.
Mint arról korábban beszámoltunk szombaton 16 óráig kérhette felvételét a külképviseleti névjegyzékbe az a választópolgár, aki az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, május 25-én nem Magyarországon, hanem a 97 külképviselet valamelyikén kíván szavazni.
A választópolgárok 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a Választás.hu oldalon lehet tájékozódni.
Természetesen hazánkban is javában zajlik a kampány. A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői a magyar érdekek erős, hatékony szószólói lesznek az EP-ben – jelentette ki Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára május 16-án Csepelen, a Királyerdei Művelődési Házban tartott kormánypárti kampánygyűlésen.
A mesterhármas elérésének közelében van a Fidesz–KDNP, amely az előző két európai parlamenti választáson is a legtöbb szavazatot szerezte meg – hangsúlyozta május 15-én Csornán Deutsch Tamás EP-képviselő.
Toronymagasan vezet a Fidesz–KDNP a Nézőpont Intézet május elején készített, EP-választásokkal kapcsolatos felmérése szerint. A kutatás szerint ugyanolyan eredményre számíthat az MSZP és a Jobbik, 10 százalék fölött teljesíthet majd az Együtt–PM és az LMP, négyszázalékos, azaz küszöb alatti eredményt érhet el a DK. A Medián szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon áll. Így ezen pártok képviselői szinte biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe.
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség nyerte meg hazánk első uniós voksolását 2004. június 13-án. Az ellenzéki párt 12 mandátumot szerzett, míg a Medgyessy Péter és Kovács László által vezetett MSZP csak 9-et. A két nagy párton kívül az SZDSZ és az MDF szerzett mandátumot.
Magyarország történetének második európai parlamenti választásán a balliberális pártok totális vereséget szenvedtek, míg a Jobbik szinte a semmiből jött elő. Az MSZP egyébként azóta sem tudott felállni az öt évvel ezelőtt kapott pofonból, az SZDSZ pedig meg is szűnt.