Hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és június 13-án tartották az első uniós voksolást. Magyarország a választás révén 24 főt delegálhatott az Európai Parlamentbe.
A választás kitűzését követően megkezdődött a jelölőszervezetek nyilvántartásba vétele. A bejegyzett politikai pártok közül 2004. március 24. és május 14. között 16 párt kérte a nyilvántartásba vételét. A jelölőszervezetek közül tíz kísérelt meg listaállítást. A nyilvántartásba vételi kérelmek közül az Országos Választási Bizottság (OVB) nyolcat fogadott el (Fidesz MPSZ, MSZP, MDF, SZDSZ, Munkáspárt, MIÉP, Szociáldemokrata Párt, Magyar Nemzeti Szövetség), azonban a Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint a Zöld Párt közös listáját az ajánlószelvényekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt visszautasította.
Az EU-választáson a választók 38,48 százaléka jelent meg. A legnagyobb arányban Budapesten (49,55 százalék), míg a legkisebb aktvitás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (30,46 százalék) volt. A fővárosi kerületek közül a II. kerületben (65,49 százalék) volt a legmagasabb és a XXI. kerületben (39,84 százalék) a legalacsonyabb a részvétel.
A választás az ellenzék győzelmét hozta: a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 12, a Magyar Szocialista Párt 9, a Szabad Demokraták Szövetsége 2, a Magyar Demokrata Fórum 1 jelöltet küldhetett az Európai Parlamentbe. A többi párt nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Mint ismert a választást követően megrendült Medgyessy Péter miniszterelnök pozíciója, majd augusztus végén lemondott és helyét Gyurcsány Ferenc vette át.
A Fidesz 1 454 750 szavazatot szerzett, ami 47,4 százalékos aránynak felelt meg. Az ellenzéki párt Vas megyében (56,73 százalék) szerepelt a legjobban, míg Budapesten (39,29 százalék) a legrosszabbul. A fővárosi kerületek közül a Fidesz a XII. kerületben (49,33 százalék) szerepelt a legjobban, míg a XIII. kerületben (31,13 százalék) a legrosszabbul. A Fidesz a megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Sopronban, Kecskeméten és Zalaegerszegen 50 százalék fölött szerepelt. A vidéki városok közül Nyíradonyban és Kerekegyházán 70 százalék fölött, míg Lajosmizsén és Mórahalmon 68 százalék fölött végzett a legnagyobb ellenzéki erő.
Az MSZP 1 054 921 szavazatot szerzett, ami 34,3 százalékos aránynak felelt meg. A szocialisták a legjobban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (41,06 százalék), a legrosszabbul Vas megyében (27,27 százalék) szerepeltek. Az MSZP a fővárosban a XXI. kerületben (45,65 százalék) szerepelt a legjobban, míg az I. kerületben (24,25 százalék) a legrosszabbul. A legnagyobb kormánypárti sikert Kazincbarcikán, Ózdon, Mezőhegyesen, Oroszlányban és Sajószentpéteren jegyezték, ezeken a településeken a szocialisták 52 százalék fölött végeztek.
Az SZDSZ 237 908 szavazatot szerzett, ami 7,74 százalékos aránynak felelt meg. A liberálisok a legjobban Budapesten (12,85 százalék), a legrosszabbul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (4,65 százalék) szerepeltek. Az SZDSZ a VII. kerületben (17,37 százalék) szerepelt a legjobban, míg a XX. és XXIII. kerületben (9,74 százalék) a legrosszabbul. A kisebbik kormánypárt a vidéki városok közül Tökölön, Budaörsön, Szigetszentmiklóson és Budakeszin 12 százaléknál jobban szerepelt.
Az MDF 164 025 szavazatot kapott, ami 5,33 százalékos aránynak felet meg. A párt Tolna megyében (6,37 százalék) szerepelt a legjobban, Somogy megyében (4,2 százalék) a legrosszabbul. Az MDF Budapesten a XVI. kerületben (6,44 százalék) kapta a legnagyobb szavazatarányt, míg a XIII. kerületben (4,76 százalék) a legkisebbet. A vidéki városok közül az MDF Vasváron (17,46 százalék), Tamásiban (14,52 százalék), Gödöllőn (13,52 százalék), Pásztón (12,81 százalék) és Soltvadkerten (10,78 százalék) szerepelt messze az átlaga fölött. Érdekesség, hogy Tamásit leszámítva azon választókörzetekben szerepelt kitűnően a párt, amelyek képviselőit már több éve kizárták a 2009-ben Bokros Lajost, a Horn-kormány pénzügyminiszterét indító pártból.
