Egyre veszélyesebb a tagállamokra az Európai Unió lopakodó hatáskörbővítése

Európai integráció csak szuverén nemzetek között lehetséges – fogalmazott Bóka János a Nézőpont Intézet konferenciáján. Az európai uniós ügyek minisztere úgy látja, hogy az EU-s együttműködés kritikus pontra érkezett. A konferencián Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta a tanulmányukat, amely feltárja, hogy milyen jogállamisági problémák vannak az Európai Unió működésében.

Ukrajna és a többi tagjelölt is megkapta a bizonyítványát Brüsszeltől Fotó: Hans Lucas via AFP

Az Európai Unió központosító törekvéseiről tartott konferenciát a Nézőpont Intézet, amelyen azt kérdést járták körbe, hogy miként próbálja Brüsszel a jogállamiság elveinek feszegetésével saját hatásköreit a nemzetállamok kárára kiterjeszteni. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a nyitóbeszédében elmondta, hogy készítettek egy jelentést az EU jogállamisági helyzetéről, amely megállapította, hogy az NGO-knak hatásuk van az uniós döntésekre. 

Lopakodó hatáskörbővítést folytat az Európai Unió (Fotó: AFP)

Emellett átláthatatlan gazdálkodás, valamint korrupciós ügyek is jellemzik az EU-t. De megjegyezte, hogy a politikai pártok diszkriminációja is érvényesül az uniós szinten. Magyar Péter mentelmi ügye kapcsán a jelentés megállapította, hogy a határidő nélküliség is jellemző. Továbbá az összeférhetetlenség is megjelenik az EU-ban. A jelentés szerint hatáskörtúllépés tapasztalható a tömegtájékoztatásról szóló európai rendelet kapcsán, de akkor is, amikor az EU bírósága a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét kritizálta. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte a hetes cikkely szerinti eljárást, 

amire hivatkozva korábban Lengyelországot elítélték.

Jogállamiságra hivatkozott túllépések

Bóka János európai uniós ügyek minisztere leszögezte, hogy a magyar kormány megkezdte az EU hatásköreinek a szisztematikus átvilágítását. Mint mondta, a jogállamiság ürügyén az uniós hatáskörbővítés számos lopakodó példájával lehet találkozni. A szuverenista álláspont szerint a tagállamok az uniós integráció urai.

Az európai integrációvall nem a frissen kivívott függetlenségünket akartuk feladni

– tette hozzá.

A miniszter jelezte, hogy a céljuk nem a nemzetállamok gyengítése, hanem erősítése. Szerinte Európa nem azért értékközösség, mert az EU okmányai azt mondják ki, hanem azért, mert a történelmi gyökerek formálták.

Európai integráció csak szuverén nemzetek között lehetséges

– húzta alá.

Bóka János elmondta, hogy az uniós intézmények által meghatározott értékeket bármilyen tartalommal megtölthetik. Szerinte ami nem a szuverén nemzetek közös történik, az birodalomépítés.

A tolerancia azt jelenti, hogy nem értünk egyet, de mégis jóhiszeműen együttműködünk

– fogalmazott.

Kiemelte, hogy az uniós intézmények a jogállamiságra hivatkozva lépik túl a hatásköreiket. A hetes cikkely szerinti eljárásról elmondta, hogy annak kevés köze van az uniós értékekhez, sokkal inkább a nyomásgyakorláshoz. Mint jelezte, továbbra sem tudni, hogy meddig lehet önkényes eltérni az európai parlamentben a posztok önkényes elosztásától.

Az európai együttműködés kritikus pontra érkezett. Ha nem tudjuk kimondani, hogy eddig, és ne tovább, akkor a föderalisták terve megvalósul. A célunk, hogy visszavegyük a hatalmat az európai integráció felett

– tette hozzá. 

Lopakodó hatáskörbővítés

A konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen Szilágyi János Ede, a Közép-európai Akadémia stratégiai igazgatója jelezte, hogy évtizedek óta zajlik a vita a hatáskörökről a nemzeti és az európai uniós jog között. Mint mondta, a válság uniója előrevetítette, hogy élni fognak a különböző központosító eszközökkel. Zemplényi Lili, a Nézőpont Intézet európai uniós szakértője elmondta, hogy az intézmények és a politikusok részéről egyaránt tapasztalható a lopakodó típusú hatáskörbővítés. 

Kiemelte, hogy a jogállamisági jelentések egy új eszköz az Európai Bizottság kezében a hatáskörök bővítéséhez. Ezek először csak ajánlások, majd később már elvárások lettek a tagállamokkal szemben. Megjegyezte, hogy az EU nagyon sok részletszabályba megpróbál beleszólni.

Minden területen fel lehet használni a jogállamiságot a hatáskörök bővítéséhez

– tette hozzá. 

Zemplényi Lili is kiemelte, hogy egy erős aktivizmus tapasztalható az NGO-k részéről, amelyeket éppen az Európai Bizottság finanszíroz.  Szilágyi János Ede pedig megjegyezte, hogy fontos lenne a kontroll növelése az Európai Unióban.

Zsarolják Magyarországot

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese a konferencia végén tartott előadásában a tapasztalatairól elmondta, hogy 2010 után hihetetlen aktivitással ugrott rá a kormányra az Európai Unió, miután elindult hazánkban egy alkotmányozási folyamat. Kitért rá, hogy bár korábban nem volt rá példa, de az utóbbi években már az Európai Unió alapjogi chartájára hivatkozva indítanak eljárást Magyarországgal szemben. 

Kiemelte, hogy néhány éve az EU megzsarolta hazánkat, hogy erősítse meg az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit, különben Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

További játékainkhoz kattintson ide!