Magyar Péterék elárulták a fiatalokat – Így tennének keresztbe a magyar egyetemistáknak

Visszaverte a magyar kormány az Európai Bizottságnak azt a politikai bosszúvágytól vezérelt kísérletét, hogy gettósítsa és karanténba zárja a magyar egyetemistákat és kutatókat – mondta lapunknak Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az Európai Néppártban lévő Tisza Párt részese a magyar egyetemek elleni pernek, ráadásul beterjesztettek egy indítványt, amellyel a sikeres Pannónia-programot is uniós szankciók alá vonnák. A miniszter arról is beszélt, hogy miként sikerült elhárítani Brüsszel tervét, miszerint 350 ezer, főként afrikai diákot hoztak volna be az Erasmus-programmal, miközben a megújult magyar egyetemek hallgatói továbbra sem vehetnek benne részt.

Magyar Péterék el akarják lehetetleníteni a Pannónia-programot

Hankó Balázs ismertette: a perben az volt a két legalapvetőbb kérdés, hogy történt-e előzetes hatásvizsgálat és megkeresték-e az egyetemeket. Válaszában az EB hebegett-habogott, de a végén mind a két kérdésre nemmel felelt. Ezután a bizottság azt rótta fel a magyar egyetemeknek, hogy politikusok ülnek a kuratóriumaikban, mire a svéd vezető bíró arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő hazájában ugyanez a helyzet. Emellett Ausztriában az állami fenntartású intézmények testületeiben minden második tag kormányzati delegált. – Várjuk a bíróság ítéletét, amely vélhetően az áprilisi választás utánra csúszik. 

Mindeközben a Tisza Párt olyan módosító indítványt terjesztett be az Erasmus költségvetéséhez, amellyel azt akarják elérni, hogy a magyar Pannónia-programra is vonatkozzanak az uniós szankciók. A Pannónia azonban hasít: összesen 11355-en vettek részt benne idén decemberig, ez a szám időarányosan az Erasmusnak több mint a duplája

– tudatta a miniszter.

Szerinte a magyarországi szélsőséges balliberális ellenzéki pártoknak nincsenek brüsszeli képviselői, hanem 

Brüsszelnek vannak képviselői a magyarországi ellenzéki pártokban. 

Ők mindig a brüsszeli álláspontot akarják hazánkban elérni, ezért érthető, hogy miért értenek egyet a kizárással, fordulnak szembe a magyar egyetemekkel és akarják leszűkíteni a Pannónia-programot. Az EB álláspontját képviselik, mert ők a gazdáik – állította.

Brüsszel lopakodó, sunyi hatáskörelvonása

Hankó Balázs arra is kitért, hogy jól ismert Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének mondása, miszerint az ellenzéknek annál jobb, minél rosszabb a magyaroknak. Ugyanezt akarják a Pannónia-programnál elérni, hogy erre is terjedjenek ki a szankciók. Brüsszelnek ehhez nincs joga, mert a Pannónia egy magyar költségvetésből finanszírozott program, bár az Erasmusból sem lett volna joguk kizárni, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Az EB folyamatosan túlterjeszkedik a hatáskörén a felsőoktatási, a kutatási politikában, valamint a gyermekvédelmi törvény esetében, hiszen a család kérdése is nemzeti hatáskör, nem beszélve a genderkérdésről. 

Ez mind példa a lopakodó, sunyi hatáskörelvonásra, és ugyan nincs joguk, de azt nem tudni, hogy mit akarnak. Nem Magyarországgal szemben kell jogállamisági eljárást folytatni, mert az Európai Bizottság tiporja lábbal az európai jogot

– világított rá a tárcavezető.

Óriási népszerűségnek örvend a Pannónia-program. Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)

Magyarok helyett afrikaiakat akartak az Erasmusban

Hozzátette: az EB úgy akarta elfogadtatni a következő négy év felsőoktatási és erasmusos stratégiáját, hogy nem a magyar egyetemisták kizárásának rendezését vették első pontnak. Ehelyett az szerepelt a felsőoktatási stratégiában, hogy 

350 ezer Európán kívüli, jellemzően afrikai diáknak kell biztosítani az Erasmust, illetve a hallgatói mobilitásnak el kell érnie a 23 százalékot. 

Az Erasmusról külön rendelettervezet készült, amelyben el akarták vonni a hatásköröket a nemzeti irodáktól, valamint a nemzeti forrásokat is, amelyekről központilag akartak dönteni, hasonlóan a szakmai programokhoz. – Két feladatunk volt: az egyik a stratégia vétózása a magyar egyetemisták érdekében, amit a Magyar Rektori Konferencia is támogatott. Az EB lényéből fakadóan ismét sunyogott: a felsőoktatási stratégiát egy jelentéssé alakította át. Ezzel elértük a célunkat, hiszen így nem kötelező 350 ezer afrikai diákot az Erasmusban fogadni és nincs előírt nemzetköziesítési arány. Ezenkívül egy több országból álló nagykoalíció szervezésével elértük a nemzeti irodákról és a centralizációról szóló felvetések elutasítását, a bizottság visszavonta a tervezetét – tudatta Hankó Balázs.

Kutatásvezető magyar egyetemek

A miniszter beszélt arról is, hogy az Egyesült Államokban 212-en, az Egyesült Királyságban 125-en, Japánban 123-an, Kínában 122-en tanultak a Pannóniával, 27 millió kilométert repülve, ami 70 Föld–Hold-távolságnak felel meg, továbbá szereztek 47 ezer kreditet. Ezenfelül most hirdették ki a HU-rizont program második ciklusát: 23 projekt nyert a tavalyi 30 mellett. 

Mindegyikben a magyar egyetemek vezetik a kutatásokat, így ők határozzák meg a témákat, és olyan csúcsegyetemekkel dolgoznak együtt, mint a Harvard, a Yale, a Johns Hopkins, a Szingapúri Egyetem, a UCL, vagy a Kalifornai Egyetem.

Például a Semmelweis Egyetem a Harvarddal az MI kórházi alkalmazását kutatja, a UCL-lel és a Szingapúri Egyetemmel demenciakutatásokat végez, a veszprémi Pannon Egyetem az élelmiszer-ágazatból eredő biohulladékok hasznosíthatóságát kutatja a Yale-lel, a Szegedi Tudományegyetem pedig a Pennsylvaniai Egyetemmel együtt végez mRNS-kutatásokat, Karikó Katalin Nobel-díjas tudósunk támogatásával. – Mindez azt mutatja, hogy bár az EB aljas módon kizárja a magyar kutatókat és egyetemistákat, mégsem tudták őket elszigetelni – fogalmazott a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a HU-rizontban is részt vesz a teljes Kárpát-medence: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Kaliforniai Egyetemmel működik együtt az MI és az idegtudományok kutatásában, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem pedig a digitalizációval kapcsolatos kutatásokat végez. 

Borítókép: Brüsszelnek fontosabbak az afrikai diákok, mint a magyar egyetemisták (Fotó: Kurucz Árpád)