Nagy Márton: Brüsszel a magyar kormány megbuktatására játszik

Nem volt légből kapott a jelentős gazdasági növekedést mutató számsor.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: Kocsis Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Az év elején jelzett három–hat százalékos magyar gazdasági növekedés és az ebből következő repülőrajt nem légből kapott szám volt. A magyar gazdaság képes erre – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index.hu által közölt interjúban. Mint mondta, 2025-ben a belső kereslet körülbelül két százalékponttal emelte volna a GDP-t, és ha a német gazdaság nem lenne recesszióban, a külső kereslet további nagyjából két százalékpontot adott volna hozzá a teljesítményhez. Ez együtt már négy százalék. 

Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Most viszont más a helyzet: a fogyasztás hozza a maga két százalékát, de a német gazdaság gyengélkedése, az elmaradó beruházások és a kapacitástöbblet körülbelül mínusz két százalékot húz vissza. Így jön ki a nulla–egy százalék közötti növekedés.

Ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk.

Nagy Márton szerint a magyar gazdaságban valóban kialakult két erős függőség: az egyik a német gazdaságtól, a másik a járműipartól. Ezt nem lehet letagadni. A keleti – főként kínai és koreai – beruházások pedig nem csökkentették ezt a kitettséget, hanem erősítették, hiszen ezek a főként akkumulátoripari gyárak végső soron a német autógyártókat szolgálják ki. A BYD sem a magyar piacra gyárt, hanem főként a németre. De 2010 és 2020 között semmilyen probléma nem volt ezzel a kitettséggel, hiszen a járműipar a magyar gazdaság egyik fő húzóágazata volt, a német gazdaság szárnyalásából jelentős növekedést és gyors konvergenciát nyertünk. Amikor elindult az autóipar elektromos átállása, nem volt opció az, hogy ezt az új ágazatot elengedjük. Az akkumulátoripar sem egy önálló iparág, hanem az elektromosautó-ipar beszállítója.

Az akkumulátorgyárak idetelepítése tudatos és jó döntés volt annak érdekében, hogy ezt a kulcsiparágat (az autógyártást) megőrizzük. A probléma inkább abban áll, hogy nem elég egyetlen – még ha erős is – lábon állni – tette hozzá a miniszter. Most az a feladat, hogy más lábakat is felépítsünk – jelezte. A szolgáltatásokban, a logisztikában, az élelmiszer- és gyógyszeriparban, valamint a hadiiparban. 

Emellett kezelni kell a duális gazdaság problémáját is, vagyis azt, hogy a nagy multinacionális cégek és a hazai kkv-k között túl nagy a szakadék.

Arra a kérdésre, hogy nem veszélyes-e technikailag, hogy a magyar költségvetés rendre olyan gazdasági sarokszámokra épül, amelyek nem teljesülnek, azt válaszolta: ez akkor lenne veszélyes, ha a kisebb növekedés automatikusan nagy költségvetési lyukat okozna. De most nem ez történik. A költségvetés szempontjából az a döntő kérdés, hogy miből fakad az alacsonyabb növekedés. A 2025-ös költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel terveztük, a tényleges adat inkább 0,5 százalék körül alakulhat, de a bevételkiesés nem arányos ezzel a különbséggel. Ennek oka az, hogy a lassabb növekedés elsősorban a beruházások elmaradásából fakad, nem a fogyasztás visszaeséséből.

A nagy kérdés – szögezte le a Nagy Márton –, hogy a német gazdaságtól való függést csökkenteni kell-e vagy nem. Mert az látszik, hogy ez a kapcsolat az elmúlt időszakban nem csökkent, hanem erősödött. Hiába diverzifikálódott a külföldi működőtőke-beruházás – több lett a keleti tőke –, az integráció végül mégis nőtt. – Az én álláspontom az, hogy a német függőség volt, van és lesz is. De közben azon is dolgozni kell, hogy több külkereskedelmi partnerünk legyen, és szélesebb legyen a piacunk – jelezte a miniszter.

Nemrég az Egyesül Államokban járt, a magyar kormány, a miniszterelnök delegációjával. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton elmondta: a védőpajzs kidolgozásáról a magyar miniszterelnök és az Amerikai Egyesült Államok elnöke állapodott meg. Nem egyetlen konkrét eszközről beszélünk, hanem egy több elemből álló konstrukcióról. 

Ebbe beletartozik a szabad vámszövetség kérdése, de ennél fontosabb a fejlesztési hitelezés, például a magyar EXIM és az amerikai EXIM együttműködése.

 A cél az, hogy minden Amerikából érkező nagyobb beszerzés – legyen az hadiipari vagy energetikai – mögé olcsó finanszírozás társuljon. Emellett vizsgálják egy swapline lehetőségét is.

Kérdés persze, hogy nem lenne jobb esetleg az unióval megállapodni a Magyarországnak járó pénzekről. A miniszter hangsúlyozta: a 2021–2027-es költségvetési időszakban Magyarországnak mintegy 28 milliárd eurónyi uniós forrás lett dedikálva: az operatív programok 22 milliárd eurója és a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz  6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatása. 

Tegyük világossá ismét: ez a mi pénzünk, ez jár nekünk. Sajnos Brüsszel pénzügyi szankciókkal sújtja Magyarországot, ami az uniós források politikai érvek mentén történő befagyasztásában jelenik meg, ezért ez egy politikai kérdés.

– Brüsszel ma politikai játszmát játszik, és egyértelműen a magyar kormány megbuktatására törekszik. Én részben politikus vagyok, részben szakember, de szakemberként is azt látom, hogy amikor az Európai Unió azt írja le, hogy el kellene törölni a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, be kellene engedni a migránsokat, akkor ez nem szakmai vita. Ez zsarolás. Olyan feltételeket szabnak, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – vagy inkább mindkettőt.