A hatóság működésének egyik legfontosabb pillére az Online Számla rendszer, amely révén minden számlaadat elektronikus úton eljut a NAV-hoz, így az adóhatóság szinte valós időben képes követni a gazdasági eseményeket. Ennek köszönhetően jelentősen fehéredett a gazdaság.
Fotó: Anadolu via AFP
A NAV megállapításainak kilencven százaléka továbbra is áfával kapcsolatos. A rendszer két kiemelt kockázati jelzést kezel „piros lámpaként”: ha az adóbevallások nincsenek összhangban az online adatokkal, illetve ha egy vállalkozás forgalma hirtelen, indokolatlanul magas növekedést mutat. Az éves beszámoló az írja, a katáról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint háromszáz alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig. Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint egymilliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV – emelték ki a szakértők.
A nagy adózókat jobban ellenőrzi a NAV
A legnagyobb adózók ellenőrzése továbbra is a hatóság fókuszában maradt. Bár az ellenőrzésszám szinte változatlan maradt, a NAV másfélszer több be nem fizetett adót tárt fel, mint az előző évben. A multinacionális vállalatok transzferár-ellenőrzései kiemelt hangsúlyt kaptak: 2024-ben a korábbi évhez hasonló számú ellenőrzés során 3,3 milliárd helyett már nyolcmilliárd forintnyi hiányt azonosítottak. A gyártó szektorban különösen azok a cégek kerültek a figyelem középpontjába, amelyek tartósan veszteségesek vagy alacsony nyereséget mutatnak ki; öt ilyen ellenőrzés során 1,1 milliárd forintnyi hiányt találtak. A hatóság egyre inkább adatvezérelt módszereket alkalmaz, és a transzferárazás területén mélyebb elemzéseket végez a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlásról, illetve annak piaci viszonyairól. A Deloitte szakértői szerint ez azt jelenti, hogy a cégeknek nemcsak a dokumentációjukat, hanem a tranzakciók tényleges gazdasági tartalmát is hitelesen kell tudniuk alátámasztani. Az adóhatóság 2024-ben új projektet is indított, amely a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére irányul, hogy azonosítani lehessen azokat a vállalkozásokat, amelyek ugyanazon tanácsadókhoz köthetők.
Áttörést ért el a digitális vagyonellenőrzésben is: négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár, mintegy nyolcvanmillió forint értékű kriptovalutát foglaltak le.
Ez mérföldkőnek számít, hiszen a kriptoeszközök korábban nehezen voltak elérhetők az adóhatóságok számára. A NAV szemlélete is változik: az ellenőrzések több mint kilencven százaléka úgynevezett jogkövetési vizsgálat volt, amely inkább információgyűjtésre és az önkorrekció elősegítésére szolgál, nem pedig azonnali büntetésre. A hatóság célja az együttműködés erősítése és a hibák önkéntes javítása.
