Hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és 2009. június 7-én tartották a második uniós voksolást. Magyarország a választás révén 22 főt delegálhatott az Európai Parlamentbe. Mint ismert, tíz évvel ezelőtt a Fidesz nyerte meg a voksolást, és 12 mandátumot szerzett a 24-ből.
A választás kitűzését követően megkezdődött a jelölőszervezetek nyilvántartásba vétele. A bejegyzett politikai pártok közül 28 kérte a nyilvántartásba vételét. Határidőre 10 párt 8 listájának sikerült a szükséges kopogtatócédulákat összegyűjteni. Így a szavazólapon szerepelhetett a Jobbik, az MSZP, az MDF, az SZDSZ, a Fidesz–KDNP, az LMP-HP, a Munkáspárt és az MCF.
A választási részvétel 36,31 százalékos volt, a legnagyobb arányban Budapesten (44,91 százalék), míg a legkisebb arányban Jász-Nagykun-Szolnok megyében (30,94 százalék) voksoltak. A fővárosi kerületek közül a XII. kerületben (59,64 százalék) volt a legmagasabb a részvétel, míg a XXI. kerületben (35,49 százalék) a legalacsonyabb.
A választás a kormányzó MSZP–SZDSZ totális összeomlását hozta magával, mivel a szocialisták csak négy mandátumot szereztek, míg a szabad demokraták nem érték el a három százalékot sem. A választást a Fidesz–KDNP nyerte a szavazatok 56,36 százalékával, ami 14 mandátumot jelentett. A voksolás másik nagy nyertese a Jobbik volt, amely 14,77 százalékot ért el, ami három mandátumot jelentett a parlamenti képviselettel sem rendelkező alakulatnak.
A Fidesz–KDNP 1 632 309 szavazatot szerzett, ami 56,36 százalékos aránynak felelt meg. A legnagyobb ellenzéki párt a legjobban Vas megyében (68,37 százalék) szerepelt, míg Budapesten (48,12 százalék) a legrosszabbul. A fővárosi kerületek közül a Fidesz–KDNP az I. kerületben (54,84 százalék) szerepelt a legjobban, míg a XIII. kerületben (38,88 százalék) a legrosszabbul. A megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Kecskeméten és Sopronban a Fidesz 60 százaléknál többet kapott. A vidéki városokban a Fidesz–KDNP Nyíradonyban, Villányban, Baktalórántházán és Kerekegyházán 80 százalék fölötti szavazataránnyal végzett.
Az MSZP 503 140 szavazatot szerzett, ami 17,37 százalékos aránynak felelt meg. Az akkori kormánypárt a legjobban Budapesten (22,3 százalék) szerepelt, míg a leggyengébben Hajdú-Biharban (12,58 százalék). A fővárosi kerületek közül az MSZP a XIII. kerületben (29,59) szerepelt a legjobban, míg az I. kerületben csupán 15,94 százalékot sikerült elérnie. A megyei jogú városok közül a szocialisták Tatabányán (28 százalék) szerepeltek a legjobban, míg Hódmezővásárhelyen (12,3 százalék) kapták a legkisebb voksmennyiséget. A vidéki városok közül az MSZP Mezőhegyesen, Oroszlányban és Dorogon 30 százalék fölött szerepelt.
427 773 szavazatot gyűjtött össze a Jobbik, ami 14,77 százalékos aránynak felelt meg. A radikális párt a legjobban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (22,88 százalék), míg a leggyengébben Vas megyében (9,25 százalék) szerepelt. A budapesti kerületek közül a Jobbik a legjobban a XVIII. kerületben (15,05) szerepelt, míg a II. kerületben (9,35 százalék) a legrosszabbul. A megyei jogú városok közül a Jobbik a legjobb eredményét Miskolcon (20,86 százalék) érte el, míg a legrosszabbat Szombathelyen (8,11 százalék). A vidéki városok közül Rakamazon, Tiszavasváriban, Tiszalökön és Szarvason a Jobbik 35 százalék fölötti szavazataránnyal végzett.
Az MDF 153 660 szavazatot kapott az EP-választáson, ami 5,31 százalékos aránynak felelt meg. Az akkor még Bokros Lajos és Dávid Ibolya által irányított alakulat a legjobban Budapesten (6,54 százalék), míg a leggyengébben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4,05 százalék) szerepelt. A budapesti kerületek közül az MDF a legjobban a XVIII. kerületben (7,17 százalék), míg a leggyengébben az I. kerületben (5,66 százalék) szerepelt. A megyei jogú városok közül a demokrata fórum Sopronban (7,46 százalék) teljesített a legjobban, ugyanakkor Kaposváron (4,73 százalék) a leggyengébben. A vidéki városok közül Nagykállóban, Tamásiban, Hajdúszoboszlón 8 százalék fölötti eredményt ért el.
