A biztonsági erők és a szeparatisták között folyó tűzharcban a városi egészségügyi szolgálat közlése szerint további négy ember megsebesült. Az épület védelmében az Azov nevű különleges zászlóalj tagjai és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének munkatársai vesznek részt. A szeparatisták Kalasnyikov-gépkarabélyokkal lőnek. A város több pontján kitört lövöldözésekről, sebesültekről, vértócsákról számoltak be szemtanúk. Közben ukrán zászlós páncélozott harcjárművek is több helyen feltűntek Mariupolban és környékén.
A helybeliek közül többen közösségi portálokon arról számoltak be, hogy lángokat láttak a városháza első emeletén. Ellentmondó hírek érkeztek a napokban arról, ki ellenőrzi most a mariupoli városházát. Szerdán előbb arról számoltak be helyi források, hogy a biztonsági erők visszafoglalták a városházát a szakadároktól, majd néhány órával később azt közölték, hogy a szeparatisták újra hatalmukba kerítették az épületet. Eközben viszont a kijevi vezetés végig azt állította, hogy a stratégiai fontosságú, azovi-tenger-parti város teljesen a biztonsági erők ellenőrzése alatt áll.
Közben a szomszédos, kelet-ukrajnai Luhanszk megyében szakadárok agyonlőttek egy házaspárt, és súlyosan megsebesítették 10 éves kislányukat egy ellenőrző pontnál. A házaspár két Toyota márkájú személygépkocsival próbált átjutni a szakadárok ellenőrzőpontján a Harkiv–Rosztov autóúton, Novo-Borovici térségében. Szemtanúk szerint nem álltak meg a szakadárok felszólítására, ezért utóbbiak automata fegyverekkel tüzet nyitottak rájuk.
Donyeckben maszkot viselő fegyveresek támadtak rá egy büntetés-végrehajtási intézményre. A támadók négy autóval érkeztek a börtönhöz, egy Makarov-pisztollyal és három, töltény nélküli Kalasnyikov-gépkarabéllyal rontottak be az őrszobára. A börtönőrök közül senki sem sérült meg. Az ügyben nyomozás indult.
A Donyeck megyei Kosztyantinyivka településen agyonlőttek szakadárok agyonlőttek egy papot, aki beszélni próbált velük.
Az orosz államfő a krími Szevasztopolba érkezett pénteken, ahol részt vesz a győzelem napja alkalmából szervezett katonai díszszemle légi és vízi bemutatóján. Vlagyimir Putyin először látogatott el a Krím félszigetre azóta, hogy a területet Oroszországhoz csatolták márciusban. A látogatást a Kreml egészen az utolsó pillanatig nem erősítette meg.
Az orosz államfő a nap folyamán előbb a második világháború európai hadszíntéren aratott győzelem alkalmából a moszkvai Vörös téren tartott katonai felvonulást tekintette meg, majd ezt követően utazott az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopolba, ahol a város fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulóját is ünneplik.
Továbbra sincs látható jele annak, hogy Oroszország visszavonná az ukrán határ mentén felvonultatott katonai erőit – mondta pénteken a NATO-főtitkára. Anders Fogh Rasmussen a tallinni egyetemen tartott előadást, majd válaszolt kérdésekre. A rendezvényt a NATO-hoz akkreditált tudósítók internetes élő közvetítésben kísérhették figyelemmel. A főtitkár úgy vélekedett, hogy a NATO rövid időn belül befogadhatná tagjai közé Finnországot és Svédországot, ha ezt a két ország kérné.
Tűz ütött ki péntek hajnalban a kijevi tévétornyot és közszolgálati televíziót összekötő föld alatti kábelcsatornában – jelentette a kijevi média a rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva. A tűzoltók megérkeztek a helyszínre, de nem olthatnak, mert a kábelek nagyfeszültség alatt vannak. A minisztérium szerint viszont ha lekapcsolják az áramellátást, akkor több tévé nem tudja majd sugározni adását. A kijevi tévénézők ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy megszakadt kilenc tévé műholdas sugárzása, és egyes hírek szerint négy rádió adásait sem tudják fogni.
A tűzeset a kábelcsatornának azon a részén történt, amely a kijevi Melnikova utca alatt húzódik. Szemtanúk szerint olybá tűnik, mintha szándékos gyújtogatás történt volna. Egyes hírek szerint felrobbant a tévétorony melletti „kút”, de a jelentésekből nem derül ki, hogy milyen kútról van szó, és hogy az hogyan függ össze a távközlési rendszerrel.
A tévéközpont munkatársai szerint is szándékos gyújtogatás történhetett. Elmondásuk szerint a tévétornyot és a közszolgálati televíziót ugyan fokozottan védték a hatóságok, illetve a nemzeti gárda, de a föld alatt futó kábeleket senki. Azt is feltételezik, hogy belső munkatársnak kellett közreműködnie a gyújtogatásban, hiszen még az ott dolgozók zöme sem tudja, pontosan hol futnak a kábelek.
Az Ukrajinska Pravda című hírportál arról is hírt adott, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok úgynevezett „délkeleti hadseregének” követelésére leállították több, kábelen szolgáltatott, ukrán nyelvű tévécsatorna adásának sugárzását Luhanszkban és a Luhanszk megyei Szeverodonyeckben.
Újabb megbeszélést tartanak hétfőn Varsóban az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna képviselői a gázellátás kérdéséről – közölte pénteken az Európai Bizottság. A szakértői tanácskozáson előkészítik a témában e hónap folyamán valamikor később – egyes elképzelések szerint május 16-án Athénban – megrendezendő második miniszteri szintű egyeztetést. A tárgyalások témája az Ukrajnába, illetve Európába irányuló orosz gázszállítás kérdése.
A Naftogaz nem fizette ki a gázszámlákat februárban, márciusban és áprilisban, ennek ellenére a gázszállításokban nem volt fennakadás. Az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a Naftogaznak, segítsen az ukrán gázcég stabilizálásában.
Az orosz energetikai miniszter szerint ugyanakkor Oroszország a találkozón nem kapott tájékoztatást Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy Kijev mikor fizet az orosz földgázért. Oroszország aggódik az Ukrajna területén keresztül Európába irányuló gázszállítások jövője miatt is. A tranzit gázszállítások zavartalanságához arra lenne szükség, hogy Ukrajna a nyári hónapokban 12 milliárd köbméter gázt pumpáljon gáztározóiba.
Ukrajna viszont azt szeretné elérni, hogy Oroszország a jelenlegi 500 dollárról a korábbi 268 dollárra csökkentse Ukrajna számára a földgáz ezer köbméterenkénti árát. Csütörtöki orosz közlés szerint Ukrajnának a hátralékok miatt a jövőben előre kell majd fizetnie az orosz gázért.
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrán válság kiterjedését – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki szerint az ukrajnai forgatókönyv nem ismétlődhet meg Fehéroroszországban.
„Fájó arról beszélni, hogy az egyik ilyen pont a (Fehéroroszországhoz) közeli Ukrajna” – mondta. A hatóságok tehetetlensége, a korrupció, a gazdaság válsága, a külső cselszövések taszították ebbe a történelmi tragédiába Ukrajnát. Aggasztó az a tény, hogy a NATO-tagországok katonai tevékenységük aktivizálására a Fehéroroszország közvetlen szomszédságában zajló ukrajnai eseményeket használják fel. Ebben a helyzetben szükség van a fehérorosz nép éberségére és egységére – emelte ki Lukasenka.
Szerinte a fehérorosz hadsereg és a fegyveres erők készen állnak megvédeni az ország szuverenitását, megőrizni a békét, a kívülről és a belülről jövő támadástól.
