Olekszandr Malihin azt mondta, hogy hétfő reggelig 28 választókerületi szavazóbizottságban dolgozták fel a vasárnapi népszavazás voksait. Hozzátette, hogy várják még a szavazatokat azokról a területekről, ahol a kijevi vezetés által felállított nemzeti gárda tevékenysége nehezítette a szavazást.
Az előzetes adatok szerint a szavazók 94-98 százaléka támogatja a megye függetlenné válását, s a részvételi arány 81 százalékos volt – mondta. Malihin közölte: helyi idő szerint délre várják a pontosabb adatokat, illetve a Moszkvában lakó luhanszkiak szavazásának összesítését, amit szintén beszámítanak majd a végeredménybe.
Roman Ljahin, a szakadárok által donyecki népköztársaságnak kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke vasárnap este az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. Ljahin szerint a részvételi arány náluk 74,87 százalékos volt. Végleges eredményeket hétfőre ígért. Ljahin kijelentette, nem fogják megrendezni a népszavazás következő lépcsőjét Donyeck megyében. Szavai szerint a következő hét végén nem lesz referendum Donyeck megye Oroszországhoz csatlakozásáról, sem a Luhanszk megyével való egyesüléséről.
Újabb népszavazás kiírását és az ukrán fegyveres erők által az ország keleti részén folytatott terrorellenes művelet befejezését szorgalmazza Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Az új kijevi vezetés által kinevezett Szerhij Taruta a TSZN ukrán televízióban vasárnap este sugárzott interjúban beszélt erről. Mint mondta, a hatalom decentralizálására vonatkozó népszavazás megtartásáról már tárgyalt a kijevi vezetőkkel. A kormányzó az ukrajnai elnökválasztás második napján, június 15-én javasolja megtartani a népszavazást, amelyen a régiók megnövelt jogköréről és a városi rendőrség létrehozásáról tennének fel kérdéseket.
Rinat Ahmetov donyecki oligarcha után Taruta is javasolta a kijevi vezetés által a szakadárok ellen indított terrorellenes művelet befejezését a megyében. Szerinte ugyanis a felfegyverzett szakadárok részéről megnyilvánuló agresszív hozzáállást párbeszéd útján is lehet rendezni. A leggazdagabb ukrán üzletember tulajdonában álló Metinveszt holding az oroszbarát szakadárok és az ukrán biztonsági erők között a Donyeck megyei Mariupolban kitört súlyos harcok után szólított fel a terrorellenes művelet leállítására.
Az RBK orosz hírügynökség ugyanakkor Szerhij Pasinszkijra, az ukrán elnöki hivatal vezetőjére hivatkozva azt írta, hogy Kijevben felmerült az Ahmetov javaslatára kinevezett Taruta menesztésének lehetősége. Pasinszkij szerint ugyanis a terrorellenes művelet leállítása „az ellenség terve”, és „nemhogy nem segítené a Donyeck megyében kialakult helyzet megoldását, de tovább terjesztené a terrorizmus fertőzését Ukrajna-szerte”.
A kijevi vezetés és több külföldi ország közölte, nem ismeri el a kelet-ukrajnai úgynevezett népszavazások eredményét. Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő hétfőn a kijevi hatóságok számára semmilyen jogkövetkezménnyel nem járó bohózatnak nevezte a kelet-ukrajnai népszavazást. A politikus közleményben ítélte el a referendum megtartását.
Ebben úgy vélekedett, hogy a folyamat, amelyet az Oroszországi Föderáció vezetése sugalmazott, pusztító hatású Donyeck és Luhanszk megye gazdaságára, veszélybe sodorja az ott élők életét, valamint jólétét. Az a célja, hogy aláássa a helyzetet Ukrajnában, megakadályozza a május 25-re tervezett elnökválasztást, és megdöntse a kijevi vezetést – tette hozzá.
Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több mint 32 százalékos volt a valós részvétel – jelentette ki Turcsinov belügyi és szakértői adatokra hivatkozva. A kijevi parlamentben, a szokásos frakciók közötti egyeztetésen elhangzott szavai szerint Luhanszk megye számos településén nem is tartották meg az „úgynevezett népszavazást”.
„Ukrajna a szétesés útján” – volt olvasható hétfőn a francia Le Figaro címlapján. A konzervatív francia lap szerkesztőségi írása szerint a népszavazással Ukrajna átlépett egy olyan határt, ahonnan már nincs visszaút, és megvan a kockázata annak, hogy további térségek is követik a példát. A baloldali Libération hazugságnak és olyan komédiának nevezte a népszavazásokat, amelyek célja, hogy „demokratikus látszatot adjanak a Vlagyimir Putyin emberei által szervezett és levezényelt hatalomátvételnek”. A lap sajnálja, hogy az „európai vezetők továbbra is megelégednek korlátozott szankciókkal és lenyelik a durva manőverezéseket egy olyan országban, amely tévedett, amikor hitt az Európai Unió ígéreteiben és eszméiben”.
„Csapdába került” az ukrán kormány a népszavazások után – írta hétfői elemzésében a Financial Times. A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva ezt a kifejezést használta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, de Kijev az újság kommentátorai szerint is komoly dilemma elé került. Ha az ukrán kormány nem tesz semmit – mondják –, akkor az oroszpárti szeparatisták fokozatosan átveszik az ellenőrzést az egész térség felett, ha azonban folytatja a fegyveres biztonsági műveleteket a régióban, akkor a lakosság éppen azon rétegét haragítja még jobban magára, amely felett meg akarja őrizni fennhatóságát.
Mindemellett az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a „békefenntartást” és „az orosz ajkú lakosság védelmét” célzó katonai beavatkozásra. A Financial Times által idézett elemzők szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy Moszkva a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai térséget is annektálná, mivel egy ilyen lépés sem a térségben, sem Oroszországban nem lenne népszerű.
Ukrajna szétdarabolódásának veszélyéről a lap azt írta, hogy a donyecki és a luhanszki terület máris „szürke zónává” kezd válni: jóllehet a nyugdíjakat, a fizetéseket és az adminisztratív funkciókat továbbra is Kijev biztosítja, a szeparatisták azonban „legázolták” a rendfenntartásért felelős helyi kormányszerveket, és valójában már ők irányítják az állami tevékenység jelentős részét.
A német lapok egymástól eltérően értékelték hétfőn a népszavazások jelentőségét. A Die Welt szerint már nem lehet egykönnyen megfékezni a „szellemeket, amelyeket Putyin kieresztett a palackból”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung mindenképpen említésre méltónak tartja a részvételi arányt, míg a Frankfurter Rundschau szerint az „úgynevezett népszavazásoknál” fontosabb, hogy miként reagál most az ideiglenes ukrán kormány.
A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket Ukrajnától – vélekedett a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva egy orosz politológus. Leonyid Ivasov, az úgynevezett Orosz Geopolitikai Akadémia elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck megyék egyesülnek Oroszországgal. A Kommerszantnak azt mondta, hogy bár az orosz lakosság támogatja Délkelet-Ukrajnát, a Kremlnek azonban óvatosabbnak kell lennie, vagyis nem szabad elismernie az ukrajnai régiók függetlenségét. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétia és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági elnökhelyettese a Kommerszantnak kifejtette, szó sincs arról, hogy Donyeck és Luhanszk megyék Oroszországhoz csatlakoznának vagy elszakadnának Ukrajnától. „Tudjuk, hogy ezek a régiók csupán nagyobb önállóságot akarnak” – mondta.
Oroszország tisztelettel viszonyul a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata. Az orosz elnöki hivatal közleményében kiemelték, hogy Moszkva üdvözöl mindenfajta közvetítést, beleértve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetét (EBESZ) is, hogy létrejöjjön egy ilyen dialógus. A Kreml ugyanakkor elítélte azt, hogy (a kijevi hatóságok) erőt alkalmaztak Kelet-Ukrajnában a referendumok megakadályozása érdekében.
Időközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nincs távlata az ukrán válság rendezését szolgáló négyoldalú tárgyalásoknak. Az orosz diplomácia vezetője ugandai kollégájával folytatott moszkvai tárgyalásait követően nyilatkozott. Lavrov ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az EBESZ soros elnökének javaslatai alapján kell megteremteni az ukrán nemzeti párbeszédet. Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez hamarosan sikerülhet.
Továbbra is várjuk a válság enyhítésének valódi jeleit – közölte hétfőn reggel az ukrajnai konfliktussal összefüggésben Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós illetékes a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy a tárcavezetők áttekintik a hétvége eseményeit, a szeparatista népszavazásokat is. Megerősítette, hogy a tanácskozásra meghívták Didier Burkhaltert, az ország elnökségét is ellátó svájci külügyminisztert, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki posztját is betölti. Burkhalter a múlt héten Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ashton elmondta: szeretné közvetlenül az ő beszámolóját hallani az orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről, illetve az elképzeléseit arra vonatkozólag, hogyan tovább a válság kezelésében.
Frans Timmermans holland külügyminiszter a találkozó előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBESZ-nek kulcsfontosságú feladata lehet abban, hogy a zűrzavar és a vérontás véget érjen Ukrajnában.
„Ezeknek a népszavazásoknak zéró a hitelessége az egész világ számára, minden nemzetközi testület szabályai alapján törvénytelenek” – közölte William Hague brit külügyminiszter, aki a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás fontosságát hangsúlyozta. Szerinte folytatni kell az Oroszországgal szembeni széles körű, mélyreható gazdasági szankciók előkészítését.
Didier Reynders belga külügyminiszter arról beszélt, hogy az elnökválasztás az egyetlen igazi választás Ukrajnában, és előrelépésre van szükség, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziót menesszen az országba, amelyet az Európai Uniónak is támogatnia kell.
Oroszország két ürügyet is teremtett arra, hogy csapatai behatoljanak Ukrajnába – vélte Dmitro Timcsuk ukrán katonapolitikai szakértő, újságíró, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora. A szakértő szerint Oroszország hivatkozhat arra, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye szerint a kelet-ukrajnai megyék lakosai nem akarnak az egységes Ukrajnához tartozni, és „meg kell védeni” a döntésüket, nem engedve, hogy Kijev erővel Ukrajnán belül tartsa a Donyec-medencét.
A második forgatókönyv szerint Moszkva „polgárháborúnak” minősítheti a kelet-ukrajnai eseményeket, és előkészítheti a „békefenntartói” bevonulását. „Természetesen, megmentve »honfitársait és a baráti népet a véres kijevi juntától«” – fogalmazott Dmitro Timcsuk.
Az Obozrevatyel közben azt írta, vasárnapi értesülések szerint az ukrán határra vezényelt orosz páncélos haditechnika egy részére az ENSZ békefenntartóinak színeit festették fel. Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal vezetője a hírportál szerint ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy békefenntartókat kizárólag az ENSZ BT döntése alapján lehet egy országba vezényelni, mindenki mást megszállónak tekintenek.
A szakadárok hétfőre virradóra a Donyeck megyei Szlovjanszkban ismét aknavetőkkel lőtték a helyi televíziós adótornyot, de a létesítményt őrző ukrán katonák közül senki sem sebesült meg – írta az Interfax-Ukraina hírügynökség, Arszen Avakov ukrán belügyminiszter közlésére hivatkozva. Fegyveresek vasárnapra virradó éjjel is megrohamozták Szlovjanszkban az ukrán rendvédelmi erők által őrzött televíziós adótornyot, akkor két ukrán katona megsebesült.
A friss fejleményt Facebook-oldalán közzé tevő Avakov hozzátette: „Az ellenünk a Donyec-medencében vívott információs háború még veszélyesebb fegyver. Pontosan és őszintén kell felelni. Ettől az ellenség jobban fél, mint a különleges egységektől.”
Az ITAR-TASZSZ ezzel szemben arról számolt be, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda a függetlenségpárti oroszbarát fegyveresek közúti ellenőrző pontjait lövi a tévéadó irányából, de találat ért lakóépületeket is. Áldozatokról egyelőre az orosz állami hírügynökség sem tud. Sztella Horocseva, az oroszbarát lázadók szóvivője szerint hétfőn is folytatódtak a harcok az ukrán erők által körülvett város „frontvonalán”, Andrijivkánál.
