Nagyszabású hadműveletbe kezdtek az ukránok

Céljuk az oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött Szlovjanszk visszafoglalása.

Az ukrán hadsereg nagyszabású hadműveletet indított péntek hajnalban az oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött, kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, és egy ukrán szakértő szerint visszafoglalta a város nagy részét.

Ismert, egy hete itt tartják fogva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőinek egy csoportját. Azonban a német Bild Zeitung a város önjelölt szakadár polgármesterére hivatkozva arról számol be, hogy evakuálták a fogva tartott EBESZ-megfigyelőket a Szlovjanszkban zajló harci cselekmények övezetéből.

Dmitro Timcsuk, a kijevi Katona-politikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán azt írta, az ukrán katonák felszámolták a szakadárok városszéli közúti ellenőrzőpontjait, és ellenőrzésük alá vonták a televíziós központot.

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség legfrissebb híre szerint reggel hét órára (magyar idő szerint hat órára) a műveletben részt vevő ukrán helikopterek befejezték köröző repülésüket a Donyecktől mintegy száz kilométerre északra fekvő város felett, és a településen egyelőre csönd honol.

Oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét, s az egyik pilóta meghalt, a másikat foglyul ejtették – mondták. A helikopterek lelövéséről Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt szakadár polgármestere beszélt az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az ukrán hadművelet a szakadárok egy képviselője szerint hajnali öt órakor (magyar idő szerint hajnali 4) kezdődött deszantegységek bevetésével, s a deszantosokat páncélos harcjárművek fedezték.

Vlagyimir Putyin sem hagyta szó nélkül az ukrán hadműveletet. Az orosz elnök szerint Kijev a békés rendezést előirányzó genfi megállapodás megvalósításának az utolsó reményét is szétzúzza azzal, hogy hadműveletet indított a kelet-ukrajnai oroszbarát erők ellen. A kijevi vezetés harci üzemmódba kapcsolt és békés településeket támad – hangoztatta Moszkvában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője orosz hírügynökségi jelentések szerint.

A szóvivő Kijev „megtorló akciójáról” beszélt és utalt az orosz elnök előző napi figyelmeztetésére, amely szerint egy ilyen fellépés bűncselekménnyel érne fel. „A fejlemények sajnos megerősítik ezt az értékelést” – tette hozzá Peskov.

Eközben Oroszország azt követeli az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ), hogy tegyen lépéseket a kijevi kormány által Kelet-Ukrajnában indított „megtorló műveletek” leállítása érdekében – ezt már Bécsben Andrej Kelin, Oroszország állandó EBESZ-képviselője közölte. Kelin a követeléssel Lamberto Zannier EBESZ-főtitkárhoz, valamint a szervezet soros elnökéhez, Didier Burkhalter svájci külügyminiszterhez fordult.

Az orosz diplomata szerint Zannier főtitkár a vele folytatott beszélgetésben „valami borzasztónak” nevezte a Szlovjanszkban zajló eseményeket, amelyeket „haladéktalanul le kell állítani”. A soros elnök svájci külügyminiszter Andrej Kelin szerint megpróbál kapcsolatba lépni Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfővel, Arszenyij Jacenyuk kormányfővel és más ukrán vezetőkkel a történtek ügyében.

Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama pénteki washingtoni találkozójára készülnek. Először látogat ugyanis a német kancellár az Egyesült Államokba az őt személyesen is érintő lehallgatási botrány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta, az amerikai elnökkel azonban most mégis mindenekelőtt Ukrajnáról tárgyal majd.

Csütörtök késő esti berlini diplomáciai értesülések szerint szó lesz az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókról, amelyek már nem csupán egyes személyeket, illetve vállalatokat, hanem egész gazdasági ágazatokat érintenének. Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Házban vannak olyan erők, amelyek Oroszországgal szemben mielőbbi és az eddiginél keményebb fellépést sürgetnek, Barack Obama ezzel szemben – a német kancellárral összhangban – az óvatosabb, illetve körültekintőbb magatartás híve.

A látogatás előestéjén Merkel telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal és az orosz vezető segítségét kérte a Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét EBESZ-megfigyelő, köztük négy német állampolgár kiszabadításához.

A kancellár szóvivője szerint Merkel kérte az orosz elnöktől, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok körében, egyben figyelmeztette Putyint arra a felelősségre, amelyet Oroszország az EBESZ tagjaként visel.