Orbán: A személyi kérdések még távoliak

Az Európai Unió vezetőinek előbb Európa következő 4-5 évéről kell dönteniük – mondta a miniszterelnök Brüsszelben.

A miniszterelnök kifejtette: nincs automatizmus aközött, hogy a néppárt megnyerte a választást és a konkrét személyi javaslatok között, és mielőtt azok sorra kerülnének, lényegi kérdéseket kell tisztázni, Magyarország számára pedig a legfontosabb ilyen kérdés az alkotmányos identitás kérdése.

A kormányfő úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab. „Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az uniós szerződést pontosan, szigorúan, „jogi kíméletlenséggel” be kell tartani, a lopakodó szerződésmódosítást pedig abba kell hagyni.

Orbán Viktor szerint ha most az Európai Tanács elfogadná, létrehozná azt az automatizmust, hogy az EP-választáson győztes párt által javasolt jelöltet teszi meg saját jelöltjének az Európai Bizottság élére, azzal felhatalmazás nélkül módosítaná a szerződést. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy most higgadtságra, nyugalomra van szükség, és csak utána jöhetnek a személyi javaslatok.

Ismert, Orbán Viktor már szombaton beszélt arról, hogy az európai néppárti győzelem esetén sem támogatják majd, hogy a jobboldali csúcsjelölt, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. David Cameron is Juncker jelölése ellen van.

A Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből úgy értesült, hogy a brit kormányfő Magyarország mellett Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta Cameron párttársainak a hírek szerint. A Reuters úgy tudja, már beszélt is a felsorolt országok vezetővel. Amennyiben maga mellé tudja állítani őket, biztosan nem lesz meg a többség Juncker jelöléséhez.

Herman Van Rompuy azt a megbízást kapta kedd este Brüsszelben a tagállami csúcsvezetőktől, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről. A kötetlen EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón Van Rompuy elmondta: ezeket a konzultációkat akkor kezdi meg, amikor megalakulnak az új összetételű EP frakciói és azok megválasztják vezetőiket.

A vasárnap lezárult EP-választások után az Európai Tanácsnak az a feladata, hogy a választási eredmények figyelembevételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után minősített többséggel jelöljön elnököt az Európai Bizottság – az unió központi végrehajtó testülete – élére. A jelöltet az EP-nek kell majd megszavaznia egyszerű többséggel.

Emellett az Európai Tanács elnöke ismertette azt is, hogy a tagállamok vezetői áttekintették, melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel az Európai Uniónak a következő ciklusban foglalkoznia kell. Herman Van Rompuy a munkahelyteremtésen, a versenyképesség javításán és a növekedésen alapuló, jövőorientált stratégiát emelte ki, a gazdasági és monetáris unió megerősítéséről, a klímaváltozás elleni fellépésről beszélt, említést tett arról, hogy kísérletet kell tenni az energiaunió megvalósítására és az energiafüggőség csökkentésére. Kitért arra is, hogy fel kell lépni az alapvető szabadságjogok védelmében, de közben az illegális bevándorlás és a csalások, visszaélések ellen is, valamint meg kell erősíteni az Európai Unió külpolitikai szerepét.

Az állam- és kormányfők áttekintették és üdvözölték a vasárnapi ukrán elnökválasztás kimenetelét is.

Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a kedd esti eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni. A kötetlen vacsora kedd este kezdődött. Az EP frakcióvezetői azonban keddi tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy közösen felszólítják az Európai Tanácsot, hogy Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában először a néppárti csúcsjelölt kezdhetné meg az egyeztetéseket az EP-frakciókkal.

Angela Merkel német kancellár a kedd esti brüsszeli megbeszélésre érkezve azt mondta, hogy széles támogatói hátteret kell biztosítani az Európai Parlamentben a leendő bizottsági elnöknek. Merkel akkor arra számított, hogy a tagországok csúcsvezetői megbízzák Van Rompuyt a parlamenttel való konzultációk megkezdésével.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök támogatja hivatali elődjének, Jean-Claude Junckernek a jelölését az Európai Bizottság elnökének a tisztségére. A brüsszeli megbeszélésre érkező Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy svéd részről soha nem támogatták a csúcsjelölt állításának a gondolatát, és hogy ezen az estén „bizonyosan nem neveznek meg senkit”, csupán elkezdik a folyamatot.

Jyrki Katainen finn és Mark Rutte holland kormányfő egyaránt arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy először azt kell megvitatni, mik lesznek az új összetételű Európai Bizottság fő feladatai a következő időszakban. A néppárti Katainent időnként emlegetik a bizottsági elnöki poszt esetleges várományosaként arra az esetre, ha azt nem Juncker, hanem egy másik néppárti vezető kapná.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Brüsszelben reagált azokra a megjegyzésekre is, amelyekkel szociáldemokrata és liberális politikusok bírálták a választás után az Európai Néppárton belül a Fideszt és a Silvio Berlusconi vezette olasz Hajrá Olaszországot. „Európában sok mindennek meg kell változnia, ha azt akarjuk, hogy ez a kontinens sikeres legyen. Több tisztelettel kell lennünk egymás iránt. A nemzetállamoknak is több tiszteletet kell adni, az európai pártoknak is, meg időnként a vezetőknek is” – húzta alá Orbán Viktor.

Az  Európai Unió állam- és kormányfői azért gyűltek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a vasárnap lezárult európai parlamenti (EP-) választások, valamint az ugyancsak vasárnap lebonyolított ukrajnai elnökválasztás kimenetelét.