Ukrán válság: ismét fejmosást kapott Oroszország

Joe Biden a nemzetközi jog tiszteletben tartására, David Cameron a genfi megállapodás végrehajtására szólította fel Moszkvát.

Az orosz elnök szerint az ukrajnai válság megoldásában jelenleg a legfontosabb az ukrán katonai egységeknek a délkeleti országrészből való kivonása, az erőszak leállítása és széles körű nemzeti párbeszéd. Vlagyimir Putyin ezt csütörtökön Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonos megbeszélésén fejtette ki.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Putyin kijelentette, hogy széles nemzeti párbeszédnek kell kezdődnie „az alkotmányreform folyamatának keretében, minden régió és politikai erő bevonásával”.

A telefonbeszélgetést kezdeményező Merkel arra kérte Putyint, hogy segítsen kiszabadítani az EBESZ oroszbarát milicisták által Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett katonai megfigyelőit. Mindketten hangsúlyozták az EBESZ közvetítő szerepének fontosságát az ukrajnai válság megoldásában.

Több száz oroszbarát aktivista csütörtökön elfoglalta az ügyészség székházát a kelet-ukrajnai Donyeckben, a közelharcban többen megsérültek.

A részben álarcos támadók kövekkel, petárdákkal és benzines palackokkal dobálták az épületet, amelyet pajzsos rohamrendőrök védelmeztek. A rendőrök könnygázt és hanggránátokat vetettek be. Mindkét oldalon vannak sérültek – jelentette az ostro.org helyi internetes portál.

A kormányerők egy páncélozott járműve visszavonulásra kényszerült, amikor az aktivisták megtámadták.

Eközben mintegy harminc fegyveres elfoglalta a délkelet-ukrajnai Amvroszijivka település városi tanácsát – jelentette az Unian ukrán hírügynökség. A híradás szerint a gépkocsikkal érkező, automata fegyverekkel felszerelkezett „terroristák” betörték az ünnepnapon zárva tartó épület kapuját, majd kisvártatva kitűzték az épület tetejére az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” lobogóját.

A támadók ezután a Donyeck megyei kisváros elöljárójának, Ihor Szkljarovnak a lakásához hajtottak, magukkal hurcolták, majd a városi tanács épületében egy lemondó nyilatkozat aláírására kényszerítették. Az oroszbarát szakadár fegyveresek közben azt is elmondták, hogy Amvroszijivka főterén még a nap folyamán meg akarják választani a Donyecktől mintegy 50 kilométerre délkeletre fekvő település „népi polgármesterét”.

Az Unian hírügynökség jelentésében megjegyzi, hogy csütörtökre virradóra a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városában orosz „terroristák” foglyul ejtették a Szvoboda nevű ukrán nacionalista párt helyi szervezetének vezetőjét, Artem Popikot.

A nemzetközi jog tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot az ukrán válsággal kapcsolatban az amerikai alelnök. Joe Biden – aki a napokban Ukrajnában tett látogatást – helyi idő szerint szerda este a washingtoni Atlanti Tanács nevű elemzőközpontban tartott beszédében arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a jogsértésekért magas árat kell fizetnie.

Az alelnök úgy értékelte, hogy Oroszország nem csupán Ukrajna szuverenitását sérti meg, de azt az alapvető nemzetközi jogi elvet is, amely szerint az európai határok nem változtathatók meg politikai megfélemlítéssel vagy katonai erővel.

Biden szerint az Egyesült Államok és európai partnerei nem riadhatnak vissza az Oroszországgal szembeni szankcióktól. Az alelnök ugyanakkor közvetve elismerte, hogy a szóban forgó szankciók a transzatlanti partnerek számára aránytalan terhekkel járhatnak.

Két évre szóló, 17 milliárd dolláros segélyprogramot hagyott jóvá Ukrajnának szerdán a Nemzetközi Valutaalap végrehajtó tanácsa. A segélyprogram célja, hogy segítse a válságban lévő ország pénzügyi stabilizálását, és megteremtse a tartós gazdasági növekedése alapjait. A hírre emelkedett Ukrajna dollárban jegyzett kötvényeinek az ára.

Az ukrán helyzetről bővebben ide kattintva tájékozódhat!

Beszédében a demokratapárti politikus felszólította az európai országokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket energiaellátási forrásaik diverzifikálására. „Oroszországot nem szabad hozzásegíteni ahhoz, hogy energiakészleteit a szomszédos országok elleni politikai fegyverként használja” – jelentette ki. Biden Kijevben

Joe Biden néhány nappal ezelőtt Kijevben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség sohasem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszország általi bekebelezését. Sürgette ugyanakkor a kijevi vezetést, hogy tegyen jelentős lépéseket az alkotmányos reform és a hatalom decentralizációja terén. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ukrán állam biztosítsa a régióknak a helyi önkormányzás lehetőségét, nyújtson védelmet a nemzetiségeknek anyanyelvük használatában és szokásaik gyakorlásában, ugyanakkor Ukrajna maradjon egységes és szuverén állam.

Szintén szerda este David Cameron telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint. A brit miniszterelnök az Ukrajnára vonatkozó genfi megállapodás végrehajtására szólította fel az orosz államfőt. Hivatalos londoni közlés szerint Cameron hangsúlyozta, hogy még a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztás előtt meg kell találni a válság megoldására alkalmas eszközt, és szerinte még mindig a genfi folyamat a legmegfelelőbb módja ennek.

„A miniszterelnök ismét elmondta: elköteleztük magunkat amellett, hogy az ukrán és az orosz kormánnyal partnerségben megvalósítjuk a genfi megállapodást, valamint amellett, hogy minden ukránnak lehetősége legyen részt venni a szabad és demokratikus választáson” – mondta a szóvivő.

Eközben Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő csütörtökön május 1-jei ünnepi üzenetében hangsúlyozta: Ukrajnában közös erőfeszítéssel felépülhet egy igazi, európai jogállam. „Országunk ma nem a legkönnyebb időket éli, de hiszem, hogy együtt, közös erőfeszítéssel képesek leszünk felépíteni egy valódi európai jogállamot, amelyben érdemes lesz élni és gyermekeket felnevelni” – mondta az ukrán parlament elnöke, aki ideiglenesen, a május 25-ei előre hozott elnökválasztásig az államfői posztot is betölti.

A válságban lévő Ukrajna ügyvivő elnöke egy nappal korábban a megyei adminisztrációk vezetőinek értekezletén elismerte, hogy az új kijevi kormány nem képes ellenőrizni a kelet-ukrajnai Donyeck városában, valamint Donyeck és Luhanszk megyékben kialakult helyzetet. Turcsinov rendkívül veszélyesnek minősítette az ott uralkodó állapotokat, egy orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt és hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőket "teljes harckészültségbe" helyezték.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztatta perui látogatásán, hogy az ukrajnai helyzetről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) védnöksége alatt kell tárgyalniuk a konfliktusban érintetteknek. Lavrov a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió tájékoztatása szerint kijelentette, hogy Oroszország támogatná, ha a kijevi hatóságok és a térség többi szereplője párbeszédet indítanának az EBESZ védnöksége alatt az ukrajnai helyzetről.

A tárcavezető „teljesen értelmetlennek” nevezte a Moszkva elleni amerikai és európai uniós szankciókat, amelyekre – mint mondta – a Kremlnek nincs szándékában visszavágni. Hozzátette, „jelen helyzetben meg akarjuk adni a lehetőséget a partnereinknek, hogy lenyugodjanak” – hangsúlyozta.