Cameron a brüsszeli bizottságnál régóta dolgozó bizalmasát, Jonathan Faullt szemelte ki erre a megbízatásra – írta szombaton a Focus című német hetilap. A lap szerint a brit tisztviselő ezen a poszton európai bizottsági kezdeményezéseket blokkolhatna vagy ilyeneket sürgethetne Juncker mellett. Jelenleg az ír Catherine Day tölti be a főtitkári tisztséget, amely eddig inkább adminisztratív jellegű posztnak számított, semmint politikainak.
A szombati brit lapok szinte azonos megfogalmazású elsőoldalas főcímei szerint Nagy-Britannia egy lépéssel közelebb került az Európai Unió „kijárati ajtajához” annak nyomán, hogy az uniós csúcstalálkozón többségi szavazással a London által elfogadhatatlannak tartott Jean-Claude Junckert jelölték az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
A baloldali The Guardian, a konzervatív, erősen EU-szkeptikus The Daily Telegraph és a hasonló alapállású The Times, valamint a liberális irányzatú, EU-párti Financial Times egyaránt kiemelte értékelésében, hogy hatalmas horderejű hatalomgyakorlási átrendeződés kezdődött az Európai Parlament javára és az Európai Bizottság, valamint a választott tagországi kormány- és államfők kárára az EP néppárti „csúcsjelöltjének” jelölésével. A The Guardian „szeizmikus léptékűnek”, a Financial Times „földrengésszerűnek” minősíti ezt a változást.
A Financial Times szombati szerkesztőségi kommentárja szerint fennáll az a veszély is, hogy Juncker inkább az Európai Parlamentre hallgat majd, semmint az EU-tagállamokra. Az üzleti napilap szerint ennek kockázata az, hogy gyengülhet az Európai Bizottság pártatlan üzleti, versenypolitikai, költségvetési és sok egyéb szabályozói szerepe. A lap szerint David Cameron brit miniszterelnöknek igaza volt, amikor ellenezte Juncker jelölését.
A The Daily Telegraph szerkesztőségi elemzése szerint „teljesen ésszerű” volt Cameron ellenállása Junckerrel szemben, és a luxemburgi politikus „diadala a bürokrácia hatalmának bizonyítéka”. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint az EU és tagországai közti kapcsolatrendszernek az egymás érdekeit és a nemzeti érdekeket is tiszteletben tartó viszonosságra kell épülnie. A brit törekvéseket ért „inzultus” után most az Európai Unión a sor, hogy megindokolja: Nagy-Britanniának miért kellene továbbra is az EU-ban maradnia – áll a Telegraph cikkében.
Juncker jelölésével az Európai Bizottság élére nehézzé vált az Európai Unió megújítása – vélték szerkesztőségi írásaikban a szombati francia lapok. Nehéz kezdet című írásában a konzervatív Le Figaro szerint „az angoloknak nem tetsző” volt luxemburgi miniszterelnök a régi iskolát képviseli, föderalista, de pragmatikus, olyan liberális, akinek központi kérdés lesz a 28 tagállam gazdaságának megerősítése a nemzetközi versenyben. A lap kiemelte: a tagállamok „hazárd számításba fogtak, amikor elfogadtak egy megosztó jelöltet, és feltehetően végleges intézményi zavart idéztek elő”.
Hasonlóan vélekedik a katolikus La Croix is, amely szerint Juncker „a politikai élet veteránja, aki nem fogja tudni megtestesíteni a változást”. A baloldali Libération szerint is azok számára, akik megújulást reméltek, Juncker személye csalódást jelent. A lap kiöregedett dinoszaurusznak nevezte a politikust, aki már jóval többnek látszik a koránál.
A balliberális Le Monde szerint az Angela Merkel német kancellár által magára hagyott Cameron az egyik legjelentősebb uniós ország vezetőjeként olyan elsöprő vereséget szenvedett, amely csak növeli annak a szakadéknak a veszélyét, amely felé Nagy-Britannia elindult az unióhoz való viszonyában. A lap szerint „ha – mint az valószínű – július 16-án megválasztja az Európai Parlament, Juncker egyik első feladata az lesz, hogy helyreállítsa a viszonyt Londonnal”.
