Varsói sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, „előfordulhat, hogy az egyetlen megoldás az előre hozott választás lesz, ha a bizalmi válság annyira mélynek bizonyul”. A kormánykoalíció kisebbik ereje, a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke már korábban jelezte, hogy a botrány miatt fontolgatja előre hozott választások kezdeményezését.
A lehallgatási botrány a múlt hét végén tört ki Lengyelországban. A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől.
Tusk csütörtökön azt is elmondta, hogy a jövő hét elején dönt arról, Sienkiewicznek távoznia kell-e posztjáról. Mint fogalmazott, azt fogják megvizsgálni, „van-e még lehetőség arra, hogy Sienkiewicz objektív és hatékony lépéseket tegyen ebben az ügyben”. „Ha az derül ki, hogy már nincsenek meg azok a feltételek, amelyek szükségesek funkciójának maradéktalan betöltéséhez ( ), felmentése nem fog problémát okozni” – tette hozzá.
A kormányfő ismét bírálta a lehallgatásokat, és arra kérte a sajtót, hogy segítsen az igazságszolgáltatásnak azonosítani „a törvénytelen lehallgatások mögött álló bűnözőket”. A hangfelvételeket közzé tevő Wprostot pedig arra szólította fel, hogy hozza nyilvánosságra a birtokában lévő összes felvett magánbeszélgetést. Tusk arra hivatkozott, hogy ellenkező esetben a kormány zsarolható marad.
A miniszterelnök egyúttal elítélte, hogy a hetilap vezetősége szerdán megakadályozta a hatóságokat a helyszíni „vizsgálódásban”. A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) emberei a Wprost című hetilap szerkesztőségében le akarták foglalni a lehallgatási botránnyal kapcsolatos hanganyagokat, de a szerkesztőség nem volt hajlandó átadni azokat.
