Az iraki miniszterelnök nyilatkozata szerint Damaszkusz a közös határ iraki oldalán lévő al-Káim településnél bombázta az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) harcosait.
Máliki hozzátette: nem kérte a légitámadást, de üdvözöl bármilyen fellépést a szunnita felkelőcsoport ellen. A szíriai állami média tagadta, hogy az ország támadásokat hajtott volna végre Irakban. Al-Káimot néhány nappal ezelőtt foglalták el az ILIÁ egységei.
Eközben az iraki elnöki hivatal felszólította a parlamentet, hogy jövő hét elején üljön össze a kormányalakítási folyamat felgyorsítása érdekében – jelentette csütörtökön az al-Irakíja állami televízió. A képviselők tanácsa az elnöki rendelet szerint július 1-jén tartja alakuló ülését, amelyen a törvényhozásba áprilisban megválasztott 328 honatya legidősebbike elnököl majd. A parlamentnek harminc napja lesz az elnök kinevezésére, azután 15 napon belül kell kormányfőt választania.
A Núri al-Máliki szoros szövetségesének számító Hudair al-Huzái alelnök szerdán egy közleményében leszögezte: az elnökség elkötelezett az országban zajló politikai folyamat demokratikus útja, valamint a folyamat alkotmány szerinti ütemezése mellett.
A síita iraki miniszterelnök szerdán elutasította azt a főleg szunnita politikusok és vallási vezetők általi felhívást, hogy sürgősséggel alakuljon meg egy nemzeti egységkormány. Ezt Máliki „az alkotmány elleni puccsnak” minősítette, ugyanakkor bejelentette, hogy új kormányt akar alakítani. Amír al-Kanáni tekintélyes síita képviselő – Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok mozgalmának tagja – az as-Sark al-Auszat című arab napilapnak nyilatkozva azt mondta, Máliki kijelentése Szaddám Huszein volt iraki diktátor szavaira emlékezteti.
Csütörtökre virradóra a szélsőségesek bevettek egy Bagdadtól egyórányi útra lévő várost, Manszúríjat-al-Dzsabalt, ahol több földgázmező is található külföldi cégek kezelésében.
Csütörtökön váratlanul Bagdadba érkezett William Hague brit külügyminiszter, aki az iraki fővárosban a helyi politikai vezetőkkel tárgyal, hogy kiutat találjanak az arab ország széthullásával fenyegető válságból. Irak stabilitása jelentősen megingott az ILIÁ június 9-én váratlanul indított hadjárata nyomán. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szunnita szélsőséges szervezet a villámháború során elfoglalta egyebek közt Irak második legnagyobb városát, Moszult. A szervezet és szövetségesei előretörése láttán Muktada asz-Szadr nemrég polgárőrök képzését sürgette.
Ugyanakkor a radikális síita hitszónokok az Egyesült Államok beavatkozását is elutasítják, hiszen korábban háborúban álltak az országban tartózkodó amerikai katonákkal, sőt 2008-as önkéntes feloszlatásáig a Muktada asz-Szadr által vezetett 60 ezer fős Mahdi Hadserege nevű szervezet volt az amerikai haderő legjelentősebb ellensége.
