Két témában tárgyalt a magyar küldöttség a Norvég Alapokról csütörtökön Brüsszelben: a kormányhoz tartozó 9 program kérdéséről sikerült megállapodni, ugyanakkor a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok – nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
Elmondta: az első témában sikerült megállapodni, a kormány elfogadja Norvégia álláspontját, és a központi államigazgatáson belül, konkrétan a Miniszterelnökségen hozza létre a kabinethez tartozó programok kapcsolattartó rendszerét. Július végén norvég látogatás lesz Magyarországon, ezt a munkát addigra be lehet fejezni, és akkor az érintett 9 programban újra lehet indítani a finanszírozást – tette hozzá.
A norvég civil alap ügyében ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. Csepreghy Nándor elmondta: azt sikerült megértetniük, hogy 2012 óta a magyar kormány több körben is – miniszteri, államtitkári, helyettes-államtitkári szinten – jelezte a problémát, erre Norvégia egyetlen egy alkalommal sem reagált, 2012 óta a norvégok által egyedülő vizsgáló szervként számon tartott szervezet nem vizsgálódott az ügyben Magyarországon. Magyarországon a KEHI-vizsgálat azt igyekszik kideríteni, hogy valóban civil szervezeti támogatások történtek-e civil célokra, vagy pártpolitikai finanszírozásról van szól – tette hozzá.
Csepreghy Nándor szerint egyértelmű bizonyítást nyert, hogy személyi összefonódásokról van szó. A legnagyobb probléma az, hogy ugyanazok a szereplők, magánszemélyek döntenek a civil alap forrásainak felhasználásáról, akik a másik oldalon a különböző alapítványokban érdekeltek. „Ezt takargatja a norvég civil alap elosztásában résztvevő Ökotárs Alapítvány, amikor nem hozza nyilvánosságra az értékelők névsorát” – fogalmazott.
A magyar küldöttség jelezte a norvég partnernek, hogy a KEHI a vizsgálatot befejezi. Lázár János miniszter arra utasította a KEHI-t, hogy a lehető leggyorsabban végezzék el a munkát. A vizsgálati eredmény birtokában leülnek az Ökotárs vezetőivel, illetve a norvég kormány képviselőivel, hogy megbeszéljék a továbbiakat – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A magyar kormány továbbra is vitatja, hogy a norvég civil alap magánadomány lenne, mert szerinte ez egyértelműen közpénz, ettől kezdve a kabinetnek jogalapja van és felelőssége is vizsgálni a forrásfelhasználást – mondta Csepreghy Nándor. Hozzátette: hiába szeretné az Ökotárs Alapítvány a vele való vitát a teljes magyar civil társadalom elleni támadásként feltüntetni.
A magyar kormány a bújtatott finanszírozással nem ért egyet, nem pedig azzal, hogy adott esetben baloldali szervezetek kapnak forrásokat. A helyettes államtitkár szerint az Ökotárs Alapítvány a saját problémás működéséről szeretné elterelni a figyelmet.
A magyar kormány a civilszervezetek megerősítését tartja célszerűnek, a vita nem a magyar civil szervezetek és a kormány között zajlik, hanem a magyar kormány és az Ökotárs Alapítvány között – szögezte le Csepreghy Nándor.
A csaknem háromórás tanácskozás után a távozó magyar küldöttség még nem nyilatkozott a sajtónak. Anders Erdal, az FMC elnöke újságírókkal azt közölte, hogy az építő szellemű megbeszélésen értek el haladást, de még további tárgyalásokra lesz szükség. A donorországokat – olvasható az FMC által később kiadott közleményben – nagyon aggasztja az alapok felhasználására hivatott nemzeti koordinációs iroda (National Focal Point) magyarországi hiánya.
Május 9-én Norvégia, Liechtenstein és Izland az alap további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolta, hogy ez év január elsejével a magyar kormány az alap forrásainak felhasználásával és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték, mert úgy értelmezték, hogy magyar részről a lebonyolítást és a felügyeletet úgymond kiadták a központi közigazgatás kezéből.
Az FMC csütörtöki közleménye szerint megoldást kell találni a lebonyolítási struktúrával és a civil társadalommal kapcsolatos ügyekre egyaránt. Ez utóbbi utalás arra vonatkozott, hogy a magyar hatóságok nemrégiben elrendelték az EGT és Norvég Alap programjainak részét képező Norvég Civil Alap programjainak, a kedvezményezett civil szervezeteknek a vizsgálatát, ami viszont a donor országok szerint ellentmond az EGT és Norvég Alap kezelését szabályozó egyezménynek.
Magyarország – jegyezte meg az FMC – viszonylag nagy arányú kedvezményezettje az EGT és Norvég Alap forrásainak. A mostani időszakra 153,3 millió eurót szántak Magyarországnak, amiből 11,76 milliót már folyósítottak. A folyósítás felfüggesztése 120,5 millió euró összértékű projektekre vonatkozik.
Mint beszámoltunk róla, a Miniszterelnökség csütörtökön azt közölte, hogy a kabinet álláspontja szerint a Norvég Alap forrásaira az egész magyar civil szférának szüksége van. Közleményükben azt írták, minden „értelmes kompromisszumra” kész a kormány annak érdekében, hogy ezek a pénzek el is jussanak „az arra érdemeseknek”, de kategorikusan elzárkózik attól, hogy az eddigi alapkezelőket a továbbiakban elfogadja partnerként.
Hangsúlyozták, a kabinet 2012 óta többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult – részletezték –, hogy az alapkezelői feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttműködő alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelően osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.
