A kormány bízik abban, hogy van olyan szervezet Magyarországon, amely minden érintett fél bizalmát elnyeri, és az országnak fontos források nem néhány, „a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el” – írta nemzetközi civil szervezetek tiltakozására válaszul a Miniszterelnökség. A több mint hatvan szervezet a magyar civil szektor függetlenségéért állt ki közös közleményben, miután vita robbant ki a Norvég Alap támogatásai körül.
Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter kedden bekérette Tove Skarstein budapesti norvég nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a Norvég Civil Alappal kapcsolatos nyilatkozatokról. Ezt követően szerdán Oslóban Jeszenszky Géza magyar nagykövetet hallgatták meg a norvég külügyminisztériumban.
Reagálásában a Miniszterelnökség felidézte, hogy 2012 óta a kabinet többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult – részletezték –, hogy az alapkezelői feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttműködő alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelően osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.
Ezért április 7-én Lázár János – aki akkor még államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget – levélben fordult a norvég kormányhoz az aggályaival, és kérte, hogy tárgyalják újra a civil alap intézményi struktúráját, hogy az eredeti célját, a civil társadalom fejlődésének megerősítését szolgálhassa.
„A kormányzathoz eljutott információk ugyanis arra engednek következtetni, hogy az Ökotárs a támogatások odaítélése során számos esetben részrehajlóan és elfogultan járt el, egy politikai párthoz köthető elvet követett, vagy egy szűk, ideológiai kör igényeit elégítette ki” – írták. Példaként azt hozták fel: az Ökotárs gyakorlatában többször előfordult, hogy azonos érdekkörbe tartozó szervezetek részesültek támogatásban és döntöttek a pénzek sorsáról.