A kormány nem mehet el szó nélkül az „anomáliák” mellett

A Norvég Alap által nyújtott pénzekre a teljes civil szférának szüksége van, így a kabinet kész kompromisszumokat kötni.

A kormány bízik abban, hogy van olyan szervezet Magyarországon, amely minden érintett fél bizalmát elnyeri, és az országnak fontos források nem néhány, „a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el” – írta nemzetközi civil szervezetek tiltakozására válaszul a Miniszterelnökség. A több mint hatvan szervezet a magyar civil szektor függetlenségéért állt ki közös közleményben, miután vita robbant ki a Norvég Alap támogatásai körül.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter kedden bekérette Tove Skarstein budapesti norvég nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a Norvég Civil Alappal kapcsolatos nyilatkozatokról. Ezt követően szerdán Oslóban Jeszenszky Géza magyar nagykövetet hallgatták meg a norvég külügyminisztériumban.

Reagálásában a Miniszterelnökség felidézte, hogy 2012 óta a kabinet többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult – részletezték –, hogy az alapkezelői feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttműködő alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelően osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.

Ezért április 7-én Lázár János – aki akkor még államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget – levélben fordult a norvég kormányhoz az aggályaival, és kérte, hogy tárgyalják újra a civil alap intézményi struktúráját, hogy az eredeti célját, a civil társadalom fejlődésének megerősítését szolgálhassa.

„A kormányzathoz eljutott információk ugyanis arra engednek következtetni, hogy az Ökotárs a támogatások odaítélése során számos esetben részrehajlóan és elfogultan járt el, egy politikai párthoz köthető elvet követett, vagy egy szűk, ideológiai kör igényeit elégítette ki” – írták. Példaként azt hozták fel: az Ökotárs gyakorlatában többször előfordult, hogy azonos érdekkörbe tartozó szervezetek részesültek támogatásban és döntöttek a pénzek sorsáról.

A kormány nem mehet el szó nélkül amellett – folytatta a Miniszterelnökség –, ha bármilyen közpénz felhasználásával kapcsolatban ilyen „anomáliákról” szerez tudomást. Annak érdekében, hogy a kabinet bizonyosságot szerezhessen, hogy a civil alap forrásainak elosztása szabályosan zajlik, ellenőrzést rendelt el. „Bízunk abban, hogy kellő mérlegelés után a norvég fél is belátja, hogy egy, a szabályos pénzosztásra irányuló ellenőrzés ( ) nemcsak a kormányok, de a forrásokra közvetlen is jogosult teljes magyar civil szféra érdeke” – fogalmaztak.

Sajnálatosnak nevezték egyúttal, hogy „pont azok a szervezetek, amelyek tevékenységükben a transzparenciát és a kiegyensúlyozottságot tűzik zászlójukra, ebben az esetben éppen az ellen emelnek szót, hogy egy közpénzek felett diszponáló rendszer átláthatóvá váljon”.

E szervezetek később konkrét példákat kértek annak bizonyítására, hogy részrehajló a támogatási gyakorlat, majd amikor a kormány nyilvánosságra hozott ilyeneket, „feketelistázással vádaskodtak”, mert „szerintük az szolgálná a pályáztatás tisztaságát, ha a már lezárt döntésekben részt vevők nevei titokban maradhatnának, bár ugyanezek a szervezetek azok, akik más esetekben bíróságig is elmennek annak érdekében, hogy teljes pályázati dokumentációk és értékelési folyamatok kerüljenek nyilvánosságra” – írta a Lázár vezette Miniszterelnökség, amely leszögezte: a listázás vádját a kabinet a leghatározottabban visszautasítja.

Végül azt közölték, hogy a sajtóban bemutatott példákon felül folyamatosan érkeznek a kormányhoz panaszok a civil szektor szereplőitől, akik azt jelzik, „a támogatások elosztása a potenciális kedvezményezettek egy része szerint sem objektív” . Emellett a kormányzat számára jelzésértékkel bír az is, hogy az ezres nagyságrendű civil pályázói körből tucatnyi civil társasághoz jut a kiosztott források harmada, míg ezerre tehető azon szervezetek száma, amelyek évek alatt soha nem nyernek támogatást – zárta reagálását a Miniszterelnökség.

A Norvég Alap támogatásai kapcsán vita alakult ki a norvég és a magyar kormányzat között, miután a magyar fél megváltoztatta a támogatási rendszer azon részét (a tizenkét elemből kilencnél), melyben a magyar állam felügyeli a pénzosztást. Ez nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. Ám három pillérnél, melynél a magyar államnak nincs beleszólása a pénzosztásba, Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár kérte a norvégokat a támogatások leállítására, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők.

Utóbbi állítást az Ökotárs visszautasította. A kormány felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának vizsgálatára. Stine Andresen, az alapok kezelését felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatónője tiltakozott ez ellen. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára viszont úgy reagált: a kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni a Norvég Alapból érkező pénzek felhasználását.