A kormány nem mehet el szó nélkül az „anomáliák” mellett

A Norvég Alap által nyújtott pénzekre a teljes civil szférának szüksége van, így a kabinet kész kompromisszumokat kötni.

A kormány nem mehet el szó nélkül amellett – folytatta a Miniszterelnökség –, ha bármilyen közpénz felhasználásával kapcsolatban ilyen „anomáliákról” szerez tudomást. Annak érdekében, hogy a kabinet bizonyosságot szerezhessen, hogy a civil alap forrásainak elosztása szabályosan zajlik, ellenőrzést rendelt el. „Bízunk abban, hogy kellő mérlegelés után a norvég fél is belátja, hogy egy, a szabályos pénzosztásra irányuló ellenőrzés ( ) nemcsak a kormányok, de a forrásokra közvetlen is jogosult teljes magyar civil szféra érdeke” – fogalmaztak.

Sajnálatosnak nevezték egyúttal, hogy „pont azok a szervezetek, amelyek tevékenységükben a transzparenciát és a kiegyensúlyozottságot tűzik zászlójukra, ebben az esetben éppen az ellen emelnek szót, hogy egy közpénzek felett diszponáló rendszer átláthatóvá váljon”.

E szervezetek később konkrét példákat kértek annak bizonyítására, hogy részrehajló a támogatási gyakorlat, majd amikor a kormány nyilvánosságra hozott ilyeneket, „feketelistázással vádaskodtak”, mert „szerintük az szolgálná a pályáztatás tisztaságát, ha a már lezárt döntésekben részt vevők nevei titokban maradhatnának, bár ugyanezek a szervezetek azok, akik más esetekben bíróságig is elmennek annak érdekében, hogy teljes pályázati dokumentációk és értékelési folyamatok kerüljenek nyilvánosságra” – írta a Lázár vezette Miniszterelnökség, amely leszögezte: a listázás vádját a kabinet a leghatározottabban visszautasítja.

Végül azt közölték, hogy a sajtóban bemutatott példákon felül folyamatosan érkeznek a kormányhoz panaszok a civil szektor szereplőitől, akik azt jelzik, „a támogatások elosztása a potenciális kedvezményezettek egy része szerint sem objektív” . Emellett a kormányzat számára jelzésértékkel bír az is, hogy az ezres nagyságrendű civil pályázói körből tucatnyi civil társasághoz jut a kiosztott források harmada, míg ezerre tehető azon szervezetek száma, amelyek évek alatt soha nem nyernek támogatást – zárta reagálását a Miniszterelnökség.

A Norvég Alap támogatásai kapcsán vita alakult ki a norvég és a magyar kormányzat között, miután a magyar fél megváltoztatta a támogatási rendszer azon részét (a tizenkét elemből kilencnél), melyben a magyar állam felügyeli a pénzosztást. Ez nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. Ám három pillérnél, melynél a magyar államnak nincs beleszólása a pénzosztásba, Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár kérte a norvégokat a támogatások leállítására, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők.

Utóbbi állítást az Ökotárs visszautasította. A kormány felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának vizsgálatára. Stine Andresen, az alapok kezelését felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatónője tiltakozott ez ellen. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára viszont úgy reagált: a kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni a Norvég Alapból érkező pénzek felhasználását.