A helyettes államtitkár az Ökotárs Alapítvány szerdai közleményére reagált, amely szerint az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap felett.
Csepreghy kiemelte: mivel a pénzeknek Magyarország összes állampolgára jogosultja, közérdek, hogy kiderüljön, valóban az összes állampolgár érdekében használták-e fel a forrásokat. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „csak annak van félnivalója, akinek takargatnivalója is van”.
A helyettes államtitkár közölte, hogy a Kehi vizsgálata kiterjed a Norvég Alapok által finanszírozott összes, azaz mind a 12 programra, nem csak a civil alapra. A vizsgálat várhatóan három hónapon belül zárul le.
Hozzáfűzte: amennyiben a vizsgálat végén megállapíthatók azok a vélelmek, amelyeket a Norvég Civil Alap felhasználása kapcsán a kormány megfogalmazott, akkor várhatóan a norvég fél is nyitott lesz arra, hogy a Norvég Alapok minden programját újratárgyalja Magyarországgal.
A kormány tudni szeretné, hogy azokat a szervezeteket, amelyek nem részesülhettek a Norvég Civil Alap támogatásában, nem azért zárták ki, mert a támogatók politikai ideológiájával nem azonosuló értékek alapján működnek – emelte ki Csepreghy Nándor.
Az államtitkár közölte, hogy Norvégia sajnálatos módon sem korábban, sem most nem lépett azokra az aggályokra, amelyeket a magyar kormány megfogalmazott, amikor az Ökotárs Alapítványt kiválasztották az alap pályázatainak magyarországi kezelésére. Hozzátette, hogy a kiválasztáskor hat pályázót „pusztán a neve alapján” zártak ki a potenciális forrásosztó szervezetek közül.
A donor intézménytől érkezett szerdai levélre utalva a helyettes államtitkár azt mondta: „szeretné azt hinni, hogy az nem a norvég kormány álláspontját tükrözi, csupán egy Brüsszelbe akkreditált bürokratának a túlbuzgósága”.
Csepreghy a Piac és Profit üzleti magazin konferenciáján is részt vett, ott arról beszélt, hogy Magyarország napokon belül benyújtja az uniónak a 2014–2020-as időszak európai forrásainak felhasználását tartalmazó operatív programokat. Hozzátette: a kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá. A helyettes államtitkár szerint az új Európai Bizottság az elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, ami azt jelenti, hogy az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.
Előadásában a helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a 2007-2013-as időszakban 15 kohéziós és strukturális alapokat felhasználó és 2 vidékfejlesztési területet érintő operatív program működött Magyarországon, a jövőben 10 operatív programban szerepelnek majd az uniós fejlesztések.
Csepreghy Nándor szólt arról, hogy az intézményrendszer átalakítását indokolttá tette, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszakban olyan keretrendszer működött Magyarországon, amely ugyan megfelelt az európai uniós jogszabályi lehetőségeknek, de nem adaptálódott a magyar gazdasági viszonyokhoz, bürokratikus, nehézkes rendszer jött létre.
A kormány 2010-ben kimondta, hogy gyökeres átalakításra szorul Magyarországon az uniós források felhasználásának intézményrendszere, ennek az időpontja a 2007-2013-as időszak teljes forrásainak kihelyezése utáni és a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásainak megjelenése előtti időszakra tehető. "Ezt a hat-nyolc hónapot lehet felhasználni arra, hogy átalakítsuk az intézményrendszert, többek között reagálva a pályázóktól beérkezett igényekre" - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai ciklusban szeretné, ha a tagállamok egységes fejlesztési koncepció, stratégia mentén felhasználnák fel a forrásokat. Az Európai Uniónak, mint gazdasági közösségnek akkor lesz lehetősége versenytársaival szemben pozícióját javítani, ha a 28 tagállam egységes stratégia mentén használja fel a forrásokat. Ez a stratégai EU2020 néven vált ismertté, 11 területen határoz meg elvárásokat minden tagállam számára, és ebben a 11 témában kellett a tagországoknak vállalásokat tenniük - ismertette az államtitkár.
Magyarország is az EU2020 stratégiában szereplő 11 témakörben tett vállalásokat a partnerségi megállapodásban, amit a magyar kormány az EU tagállamai közül elsők között nyújtott be Brüsszelnek, és amely megalapozza az operatív programok beadását. A magyar kormány 2014-2020-as időszakban a teljes forráskeret – ami a mezőgazdasági forrásokat is ideszámítva 10 500 milliárd forint – 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre fordítja – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Csepreghy Nándor megismételte, hogy az új fejlesztési időszakban megszüntetik az uniós forrásokat elosztó állami szereplők és a forrásokat felhasználó pályázók közé ékelődött közvetítőket, amely az intézményi rendszer bonyolultságát használta ki. Azok a pályázatírók, amelyek nem nyújtanak hozzáadott értéket – például nem foglalkoznak projektgenerálással, projektmenedzsment folyamattal – vákuumhelyzetbe kerülnek majd, mert az eddigi szerepüket az állam kiváltatná a Széchenyi Program Iroda hálózattal, ahol ingyenes állami szolgáltatásként segítenek a pályázatok elkészítésben. Ez minőségbiztosítást is jelenthet a formai követelmények kitöltésére. A Széchenyi Program Iroda az állami segítséget nem csak a pályázat benyújtásakor adnák a pályázónak, hanem a projekt teljes életciklusa alatt – jelentette ki előadásában a helyettes államtitkár.
Az új pályázati kiírások az eddigieknél komplexebbek lesznek, és kiemelt támogatást tesznek lehetővé az előre kijelölt ágazatokban. Az ország újraiparosítását szem előtt tartva ide tartoznak majd az autóipari beszállítók, az IT-szektor és az egészségügyi ágazat. A Széchenyi 2020 pályázatokra csak elektronikusan lehet pályázni, s az állami adatbázisban rendelkezésre álló adatokat az intézményrendszer kéri majd le – mondta helyettes államtitkár.
